Fémipari alapok: nyírás gépi ollóval
2015.07.13. 05:00 | Tákolmányi 0 Komment
Ha az anyag olyan vastag, hogy azt kézi ollóval csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet elnyírni, emelőkaros ollót kell használni. Ennek alsó kése mereven rögzített, felső kése forgócsap körül mozog. Az emelőkaros áttétel megkönnyíti a nyírást.
Emelőkaros gépi olló
Emelőkaros áttétel
Minden emelőkaros ollóra leszorítót szereltek. Ezt úgy kell beállítani, hogy nyírás közben az anyagot pontosan vízszintes helyzetben tartsa. Leszorító hiányában a nyírandó anyag kifordul a vízszintes helyzetből, a nyírott felület pedig ferde, pontatlan és egyenetlen lesz. Ilyenkor a felső kés is oldalra nyomódik és így az éle könnyen megsérülhet.
Állítható leszorító
Minden emelőkaros ollót bizonyos teljesítményre készítenek, és erre a teljesítményre méretezik a kar hosszát is. Ezért helytelen az olló karját csővel meghosszabbítani. Ha a nyírandó anyag olyan ellenállást fejt ki, amelynek leküzdéséhez a karon kifejtett erő már nem elég, ez vagy annak a jele, hogy az olló kései eltompultak, pl. rosszul vannak beállítva, vagy annak, hogy az anyag túl vastag, tehát az ollót nem ilyen lemezvastagsághoz szerkesztették. A kart meghosszabbító cső alkalmazása túlerőlteti a gépet, a kések megsérülhetnek, sőt az olló is eltörhet.
Meg kell azt is szoknunk, hogy a nyírás befejezése után az olló karját a biztosítókampóval azonnal rögzítsük, nehogy a kar véletlenül előrezuhanjon és sérülést okozzon.
Karos táblaolló
Hosszabb egyenes és ferde vonalú vágásokhoz vagy lemeztáblák darabolására a karos táblaollót használjuk. Az emelőkart ellensúly tartja egyensúlyban. A kedvező nyírási szög biztosítására a felső nyírókés kissé ívelt. A táblaollókon általában elöl állítható ütköző, az asztal lapján pedig állítható ütközőléc van. Az első ütközőt rendszerint úgy alakítják ki, hogy az a nyírókéshez viszonyítva párhuzamos vagy ferde vágásokra állítható be, és ebben a helyzetben a késhez közelebb tolható vagy a késtől eltávolítható. Többnyire kézikerékkel vagy forgattyúval mozgatható.
Nyíráskor a táblalemezt feltétlenül le kell szorítani a karos lemezszorítóval, amit bal kézzel kezelünk. Ha a lemezt nem szorítjuk le, a nyírás pontatlan. Ezenkívül, ha az emelőkart hirtelen lenyomjuk, a leszorítatlan lemez könnyen kiugrik és sérülést okozhat.
Az olló emelőkarjának ellensúlyát mindig úgy kell beállítani, hogy az súlyánál fogva a kart kissé felemelve tartsa. Ezzel megakadályozható, hogy a kar magától leessen és a dolgozót megsebesítse. Fontos az is, hogy a nyírott lemezt az olló oldaláról ne úgy igazítsuk, hogy kezünk az olló élei közé kerüljön. Sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az emelőkar lezuhanhat és súlyosan megsebezhet bennünket. Ezért a lemezt mindig csak az asztal irányából toljuk be az elülső ütközőig. A tökéletes nyírás érdekében az emelőkart munka közben kissé bal felé, a fix kés irányába kell nyomni.
Élhajlítóval kombinált tárcsás lemezolló
Körtárcsákat géppel is ki lehet nyírni. Ehhez tárcsaollót használunk, amellyel 40... 1000 mm átmérőjű tárcsákat lehet nyírni.
Tárcsaolló
A nyírás közben betartandó szabályok:
- Mindig csak a lemez vastagságának megfelelő ollóval dolgozzunk.
- Kézi lemezollóval csak olyan vastag lemezt nyírjunk, amelyet megerőltetés nélkül el tudunk nyírni.
- Lemez megmunkálásakor, lemezvágáskor használjunk tenyérvédőt, mert a lemez sarkai és szélei élesek, sorjásak, ezek még elővigyázatos munka közben is komoly kézsérülést okozhatnak.
- Kézi lemezollóval köracélt, huzalt, lapos- vagy idomacélt nem szabad vágni, ezekhez megfelelő gépi ollót használjunk.
- Kézi lemezollót ne fogjunk satuba, ne erőltessük.
- Az emelőkaros olló fogantyúját ne hosszabbítsuk meg ráhúzott csővel.
- Kalapáccsal ne üssük az ollót.
- Ellenőrizzük gyakran az olló élét, mert csak éles, szakszerűen köszörült ollóval nyírhatunk kielégítően.
- Ellenőrizzük gyakran az olló éljátékát, és a szükségnek megfelelően állítsuk be.
- Az olló csapját időnként olajozzuk meg.
- Az emelőkaros és a gépi ollónál a lemez lefordulásának megakadályozására használjuk a leszorítót.
Tenyérvédő
Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek