Kéményfelújítás
2013.03.19. 08:54 | MrFurdancs 0 Komment
Sok szó esik manapság kiváló hatásfokú kazánokról, utólagos kandalló beépítésről ill. CO2 semleges fűtésről. Ilyenkor nem szabad megfeledkezni az épület füstgáz-elvezető rendszerének – azaz a kémény - korszerűsítéséről sem. Mielőtt nagyon felbátorodnátok és a cikk elolvasása után azonnal nekiállnátok kéményetek felújításának, képzeletben fogjuk meg egymás kezét és olvassuk el együtt az alábbi piros betűs részt!
Kéményépítés vagy felújítás előtt kérjünk tanácsot szakembertől!
Kazáncsere előtt érdemes a meglévő kéményt bevizsgáltatni, hogy alkalmas-e pl. az új kondenzációs kazánhoz. Jó példa az utólagos kandalló, pellet kályha vagy faelgázosító kazán telepítése is, ugyanis ezekhez a megújuló energiát hasznosító tüzelőberendezésekhez megfelelően szigetelt, a magas hőmérsékletnek és a nedves üzemnek egyszerre ellenálló kéményrendszer szükséges.
Magyarországon nagyon sok a rossz kémény, mivel évtizedeken át nemigen foglalkoztak a karbantartásukkal felújításukkal, valamint a korszerű gáztüzelés elterjedésével nem járt együtt a kémények korszerűsítése. A hagyományos, égetett téglából épített kémények egy bizonyos használati idő után felújításra szorulnak. A kéményszerkezet épületen kívüli része ki van téve az időjárás viszontagságainak, de gyakran felgyorsítják a károsodási folyamatot a helytelenül üzemeltetett tüzelőberendezések is. A gáz égéstermékének lényegesen kisebb kilépő hőmérséklete és nagyobb vízgőztartalma okozza a hagyományos falazott kémények intenzív állagromlását. A savas kondenzátum kioldja a téglakémény fugáiból a kötőanyagot, a nedvesség a kémény falazatát átáztatja, télen ez a víz megfagyhat, falszerkezet tönkremegy, a téglák bedőlhetnek, megnehezítve, megakadályozva az égéstermék távozását. A hiba csak az egyrétegű kémények kibélelésével szüntethető meg.
A kéményfelújítás lépései
A szétfagyott, épületen kívüli kéményszakaszt vissza kell bontani, újra kell építeni, és a szabványoknak megfelelő béléscsővel bélelni kell.
Ha nem szükséges a kémény statikai megerősítése, akkor is szükséges a tüzelőberendezés működési módjának megfelelő béléscsővel ellátni a kéményt. A bélelés nagy gyakorlatot és szakértelmet igénylő feladat.
A meglévő egyrétegű falazott kéményeknél béléscső utólagos beszerelésével elérhető, hogy gáz-, ill. olajtüzelésű tüzelőberendezéseket használjunk. A béléscsövezéssel csökken a kürtő átmérője, így a béléscsövezés előfeltétele, hogy a meglévő kéménykürtő megfelelő keresztmetszetű legyen. A béléscső nem szűkíthető valamint függőleges és egyenes kell, hogy legyen.
A béléscsövezés megkezdése előtt ellenőrizni kell a kéményjárat falának állapotát, az esetleges sérüléseket pedig ki kell javítani. Meg kell győződni arról is, hogy nincs-e bekötve a kéménykürtőbe más tüzelőberendezés.
A béléscsövezés történhet:
- Merev falú béléscsővel, amelyet egyenes (kürtőelhúzás nélküli) kéményjáratnál alkalmaznak, mivel akár kisebb elhajlás is komoly nehézséget okozhat a béléscsövek elhelyezésénél. A béléscső anyagaként a rozsdamentes acélból készülő biztosítja a legtartósabb megoldást. A rozsdamentes acélból készült béléscsövek használata gáz- és olajtüzelésű tüzelőberendezéseknél ajánlatos. Szilárdtüzelésű tüzelőberendezések füstgáz-elvezetésére ugyanúgy alkalmazhatók, de ebben az esetben a béléscsövek élettartama rövidebb lesz. A béléscsövek hossza általában 1 m.
- Kerámia béléscsövezést leginkább a szilárd tüzelésű berendezések égéstermék-elvezetésénél alkalmazzák. Az 1,33 m hosszú béléscsöveknek köszönhetően gyorsan összeszerelhetők. A béléscsöveket előzetesen megfelelő méretűre csatlakoztatják egymáshoz a bekötőidomok helyének figyelembevételével, majd csörlővel lassan leengedik. A kéményidomokat a kéményfal bontásakor keletkezett nyíláson keresztül építik be. Hosszú távú és biztonságos megoldás a kerámiacsővel történő bélelés.
- Flexibilis béléscsöveket leginkább az elhúzott füstjáratú kéményeknél alkalmazzák. Alumíniumlemezből készült flexibilis béléscső gázüzemű tüzelőberendezések égéstermékeinek elvezetésére már nem használható. A rozsdamentes acélból készülő csöveket 100, 110, 130, 140, 150, 160 stb. mm névleges átmérővel gyártják. A béléscsövekbe és a nyílásokba kerülő idomok beszerelése megegyezik a merev falú béléscsövekével. A béléscsöveket toldó idomokkal csatlakoztatják egymáshoz hőálló anyaggal összeragasztva, amely egyben a tömítés is.
A beépítésre kerülő kémény-béléscsövekről, előre gyártott kéményekről mindig írásos nyilatkozatot kell kérni a gyártótól, amely igazolja, hogy a termék gyártásához szükséges anyagok megfelelnek az előírásoknak. Új kéményszerkezetet nem lehet üzembe helyezni a szabványok által előírt azonosító címke nélkül. Gázüzemű és olajtüzelésű tüzelő berendezések bekötését egyrétegű kéménybe az MSZ szabványok nem engedélyezik.
A kéményépítés, javítás, felújítás speciális szaktudást igénylő feladat. A rossz minőségű kivitelezés sok kellemetlenséget, jelentős anyagi kárt, életveszélyt is okozhat. A tüzelőberendezés és a hozzátartozó égéstermék elvezető berendezés megválasztásához feltétlenül kérjük ki épületgépész szakember tanácsát!
A kémények bélelése után vagy gázkészülék cseréje előtt a kéményseprői szakvélemény beszerzése kötelező: minden bélelési, javítási eljárás akkor zárul le, ha a javított kéményszerkezetet a helyi tüzeléstechnikai vállalkozás átvette, arról pozitív szakértői véleményt adott ki!
A magyar kéményszabvány kéményfelújítást érintő bekezdései (MSZ 845:2010) „Égéstermék-elvezető berendezés felújítására, utólagos bélelésére csak az erre a célra megfelelőségi igazolással rendelkező, rendszer jellegű égéstermék-elvezető béléscső-rendszer használható. Túlnyomásos kialakítás esetén csak a rendszer részét képező tömítés építhető be. Tömítőanyag használata nem megengedett.” Azaz az utólagos bélelés esetén a fém béléscső rendszernek is minősítettnek (ÉMI minősítés, vagy CE jelzés) kell lennie. Csak a vele együtt minősített tömítőanyag használható, a rendszerhez nem tartozó tubusos tömítések nem alkalmazhatók. „Flexibilis béléscső - más műszaki megoldás hiányában - csak gáztüzelő-berendezés égéstermék elvezető berendezésének felújítására használható.” Ez az előírás anyagtól független, tehát bármilyen flexibilis cső csak gázzal üzemelő tüzelőberendezéshez és csak felújításra használható. „Alumínium cső csak az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti anyagminőségű lehet. Merev-falú kialakítás esetén legalább 1,0 mm, flexibilis kialakítás esetén legalább 0,5 mm falvastagságú legyen.” „Alumínium cső csak gáztüzelésre és csak száraz üzemmódban használható. A száraz üzemmódot az MSZ EN 13384-1, -2 szerinti számítással igazolni kell.” Ez a két szabványi előírás az alumíniumra vonatkozó legerősebb szigorítás. Csak száraz üzemben működhet. Alig-alig van olyan gázkészülék már, amelynek magas füstgázhőmérséklete biztosítaná a száraz üzemet. |
Utólagos kéményépítés
Ha nem megoldható a meglévő kémény utólagos bélelése, akkor kerül szóba egy új kémény felépítése vagy szerelése. A hazai piacon széles termékkínálatból választhatunk: a kerámia bélésű, épített kéményrendszerek és a szigetelt, háromhéjú fémkémény rendszerek nyújtják a legbiztonságosabb és a leginkább tartós megoldást. Esztétikailag is ezek a legjobbak, mert az épület homlokzatához igazíthatók, akár színben is.
A kéménygyártók díjmentes szaktanácsadással állnak a háztulajdonosok rendelkezésére mind a tervezési mind a kivitelezési fázisban.
Ha még inkább el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Schiedel Kéménygyár Kft-t
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek