AJÁNLÓ
 
05:00
2014. 08. 11.
Tekintve, hogy majdnem minden marad a régiben és a Furdancs dübörög tovább, nem szeretnénk bő...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 08. 11.
A csavarok a legelterjedtebb gépelemek. Felhasználásuk szerint vannak rögzítő csavarok...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 08. 11.
A játékkatonákat mindenki szereti, mert a kézbe fogható maketteknek van egyfajta, gyermekkorba...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 08. 11.
Az átlagnál több olvasói reakciót kapunk az elektromos szerszámok bemutatására válaszul,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 08. 11.
Néha-néha még be kell gyújtani, de már látjuk a fűtési szezon végét. Nem hagyjuk...
A bejegyzés folyatódik
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel „Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák” című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

konyvborito.jpg

Nem könnyű műveletek következnek, ha kézzel kell végeznünk, de azért próbáljuk meg. A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Lemezvágás
A lemezvágás forgács nélküli anyagalakító munkamódszer. Ilyenkor két vágóél mozog egymás felé, és egy-egy hornyot mélyít az anyagba, melyek azután összeszakadnak. Nagy előnye a fűrészeléssel szemben, hogy nem képződik forgács. Az 1 mm-nél nem vastagabb acéllemezeket még kényelmesen vághatjuk kézi lemezollóval.

alapveto25.jpg

A kézi lemezollók között vannak hosszvágásra való egyenesollók és lyukvágásra, ívelt vonalú vágásra szolgáló (kanyarító) lyukollók; a munka jellegétől függően használhatunk a lemez jobb vagy bal széle mellett vezethető lemezollót is.

alapveto26.jpg

Mindig úgy tartsuk az ollót, hogy az a berajzolás vonalát ne takarja el. A lemezollót munka közben ne csukjuk össze teljesen, mert így könnyebben tudjuk követni a vágási vonalat.

alapveto27.jpg

Ívelt vágáshoz a képen látható módon tartsuk a lemezt és a lemezollót. A vágás befejezésével azonnal sorjázzuk le a vágási élt, nehogy megsérüljünk a további munka során. Karos lemezollóra van szükség 1,5 mm lemezvastagság felett. Ezzel pontos, egyenes vágást tudunk készíteni.

Jó tanács
A lemezt tartsuk mindig merőlegesen az olló éleire, mert különben a vágórésbe szorul.

Lemezalakítás (domborítás)
A kalapáccsal végzett lemezalakítást – domborításnak, vagy a szakzsargonban trébelésnek is szokták hívni, és ez a karosszérialakatosnak is egyik fő tevékenysége – akár a művészi munkákhoz is sorolhatnánk. Különösen a vörösréz és a vékony acéllemez alkalmas domborításra, az alumíniumlemez viszont egyáltalán nem. A kívánt alakot a speciális domborítóvasakkal vagy golyókalapáccsal ütögetjük bele a lemezbe. Kalapácsütésekkel a fémtárgy felületét fel lehet pikkelyezni, szerkezetét fellazítani, megnyújtani.

A gömbvégű domborítókalapáccsal szabályos távolságban mélyedéseket ütögetünk az anyagba. A munkadarab eközben lapos, súlyos fémalátéten – „platnin” – feküdjön. Ha a trébeléssel formázni akarjuk a lemezt, akkor szükség van egy negatív formára, amelybe a lemezt belekalapáljuk. A kívánt alakú mélyedést – a „süllyesztéket” – egy nagyobb fatuskóba is bevájhatjuk. Egyszerűbb domborításoknál egy vastag falú acélcső is megfelel sablonként.
A domborítás legfontosabb szabálya, hogy a lemez belső oldalára mért ütések egyenletesek legyenek. Terjedelmesebb munkadarab domborításakor elengedhetetlen, hogy a lemezt gázégővel időszakosan kiizzítsuk, miáltal a kalapácsütésektől „megviselt” anyagszerkezet újra öszszerendeződve „magához térhet”. Főleg a vörösréz igényli az ilyen visszalágyítást. Adott esetben az ettől eldeformálódó alakot újra ki kell igazítani.

Hajlítás
Hajlítani a lemezeket, rudakat, huzalokat és csöveket is lehet. A munkához az anyag vastagságától függően különféle segédeszközökre, hajlítógépre lehet szükségünk. Szögben meghajlított lemezek esetében élhajlításról, ívesen meghajlított lemezek esetében pedig hengerítésről beszélünk. A munkadarab anyagában kialakuló feszültség hajlításkor meghaladja az ún. rugalmassági határt, ezért maradó alakváltozás jön létre. A jelenség a belső oldalon az anyag tömörödésével, külső oldalon a megnyúlásával jár. Ha az alakváltozás túl nagy, fennáll a külső rész berepedésének, ill. a belső oldal meggyűrődésének, berogyásának a veszélye (elsősorban csöveknél). Ezért is érdemes mindig egy megfelelő hajlítóeszközt használni.

alapveto28.jpg

Kisebb lemez élhajlítása végezhető a satuban vagy egy nagyobb acéllap éle mentén, amelyre a lemezt szilárdan lefogatjuk. Keskeny peremek hajlításakor a sarkokat még a felfogás előtt vágjuk ki a hajlítás mélységéig.

alapveto29.jpg

Az élhajlítást a hajlítási vonal teljes hosszán egyenletesen végezzük. A lemezt műanyag kalapáccsal ütögetve lehet lehajlítani, de még jobb egy nagyobb felületen felfekvő műanyag tuskót rátenni a 5 lemezre, és azon keresztül kalapálni. alapveto30.jpg

Élhajlítás közben időszakosan ellenőrizzük a szöget és a hajlítási sugarat.

Jó tanács
Élhajlításkor kis lépésekben haladjunk, ezáltal a deformálódás és az él megnyúlása elkerülhető.

 

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.



Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek