Furdancs

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel „Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák” című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat.

Mérés, előrajzolás, pontozás: fontos előkészítő munka, hogy ne csak furkáljunk össze-vissza. Ezt a témát érintjük mai írásunkban, de ha nem tudja kivárni a könyv végét, megrendelheti a Cser kiadó webáruházában. 

Mérés
Méréskor – pontosabban ellenőrzéskor – távolságokat, szögeket, rádiuszokat vagy tűréseket (elméleti értéktől való eltéréseket) állapítunk meg. Mindig a feladatnak megfelelő és tökéletes állapotú mérőeszközt kell használnunk.

A pontos mérőeszközök drágák, ezért nagyon gondosan használjuk, és mindig elkülönített helyükön tároljuk azokat. Védjük a nedvességtől, túlzott melegtől és a szennyeződésektől. A kezelési előírások szerint használjuk őket!

Minél pontosabb mérésre van szükség, annál bonyolultabb a mérőeszköz.

A lakatosmunkák legfontosabb hosszmérő eszköze a mérőléc (a képen) vagy a tokos mérőszalag.

Pontosabb mérésekhez, például a fúróátmérő vagy az anyagvastagság megállapításához tolómércét használunk, amely a milliméter törtrészeinek meghatározására is alkalmas. Ezt a milliméterskála mellett elhelyezett nóniuszbeosztás leolvasásával végezhetjük. A szögeket a 90°-os talpas derékszöggel vagy a bármely szögbe beállítható szögmérővel ellenőrizzük.

Fémmunkákhoz is fontos mérőeszköz a vízmérték – libellás szintezőléc – és a függőón. Ezek főleg szerelési munkáknál használatosak a vízszintes és függőleges irány pontos megállapításához.

Előrajzolás
Az előrajzolás egy rendkívül fontos előkészítő munkalépés. Sok gondosságot és pontosságot kíván. Lényegében ekkor „visszük át” a végleges mérete(ke)t a rajzról a munkadarabra. Eközben lehetőleg mindig ugyanazt a kiindulópontot – bázisvonalat, oldalélt stb. – használjuk. Ha már a felrajzoláskor hibát követünk el, az a további lépésekre is kihatóan egész munkánkat elrontja.

A legfontosabb előrajzoló eszközök a rajztű, az acélvonalzó és a körző; a rajztű hegyét 10°-osra kell köszörülni. A rajztűt kissé az acélvonalzó alsó élétől eldöntve kell tartani, és enyhe nyomással karcoljuk be az anyagba a kívánt vonalat. Szabályos alakú munkadarab közepét kijelölhetjük, ha megrajzoljuk a két átlóját. Az átellenes sarkokat összekötő vonalak metszéspontja kiadja a felület középpontját.

A hegyes acélkörzővel könnyebb egy kört megrajzolni, ha előzőleg a középpontját kissé bepontozzuk. A körzőt kissé döntsük a forgatás irányába. Alumíniumlemezen a berajzolást ceruzával vagy vékony hegyű filctollal, rostirónnal végezzük, mert az anyag bekarcolása, különösen vékonyabb lemezeknél jelentősen lecsökkenti a lemez szilárdságát, és esztétikailag is zavaró a karcolási vonal.

Jó tanács
Minél pontosabb a berajzolás a munkadarabon, annál könnyebb a következő munkafázisok előkészítése is.

Pontozás
A bepontozással megakadályozzuk a csigafúró hegyének kellemetlen „elmászását” a fúrás kezdetén. A pontozás bemélyedése megvezeti a fúróhegyet, a furat pontosan a kívánt helyen lesz. Pontozásra edzett csúcsú, 90°-os kúpszögre köszörült pontozót (jelölő) használjunk, ez határozott benyomódást hoz létre az acél 4 felületen is. Pontozáskor a munkadarabot sima, kemény, lehetőleg nagyobb tömegű – „húzós” – alapra kell fektetni.

A furatok helyét két egymást keresztező karccal jelöljük ki. A pontozó hegyét úgy tudjuk pontosan a metszéspontra helyezni, hogy a szárát először tőlünk eldöntve tartjuk, így biztosítva a jó rálátást a keresztre.

Ezután a pontozót kissé leszorítva merőlegesre állítjuk. Egy kisebb próbaütés után ellenőrizzük az apró mélyedés helyzetét. Valószínűleg szükség lesz egy kis kiigazításra. A pontozót a szükséges irányba mozdítva egy erőteljesebb második ütéssel a felületbe mélyítjük. Pontozáshoz célszerű könnyebb kalapácsot használni. 

 
  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.