Furdancs

Azt már megszokhattuk, hogy a január általában mindenféle változásokat hoz az életünkbe. Az év első hónapjában szoktak életbe lépni a legkülönbözőbb új szabályozások, rendeletek is. Most sem lesz ez másképp, de ez nem feltétlenül baj. Mint már említettük korábban, 2015 január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.

A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47%-kal, lapostetőkön 32%-kal, padlókon pedig 40%-kal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk. 

Mint tudjuk, épületeink hőszigetelése terén bizony komoly lemaradásokkal küzdünk. Jelenleg még az utcát fűtik épületeink, különösen igaz ez a régebbi építésű középületekre.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12.000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2.400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti.

A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35%-a a falakon, 15-20%-a a tetőn, 10-25%-a a nyílászárókon át, 10-15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt. E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget.

A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

A szigorúbb követelményszintnek való megfelelés „az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületek építése vagy felújítása esetén lesz kötelező. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az új hőátbocsátási tényező figyelembevételével kell megtervezni, kivitelezni, valamint felújítani minden épületet a közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban lévő iroda épületek, szociális intézmények, művelődési házak és a panelprogram keretében energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő tömbházak esetében.

„Magyarországon szemléletváltásra van szükség az energiahatékonyság terén. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energia-megtakarítást eredményez, ezért a szigetelésbe történő beruházás a költségoptimalizált szint, azaz vastagság elérése után a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági befektetés, amely a fűtési célú kiadások 40-50%-os csökkenésével nagy anyagi terhet vesz le az épületek tulajdonosai és üzemeltetői válláról” – tette hozzá a szakember.

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m2K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasít majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m2K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-062 W/m2K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K a követelményszint.

De mi lesz a családi házakkal? 

A családi házak 3 év haladékot kapnak. 2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7%-a, vagyis kb. 313.000 épület mondható energetikai szempontból korszerűnek.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.