Furdancs

Barkácsolni jó – legalábbis amíg örömünket leljük benne – ám eme örömöt nagyban lerontaná, ha azt sikerülne leégetnünk, s még inkább, ha még meg is sérülnénk a tűzben. Éppen ezért érdemes néhány percben átgondolnunk, miképp is kerülhetjük el ezt.

Szakmabeli vendégszerzőnk kérésünkre megosztja olvasóinkkal gyakorlatias és életszerű tippjeit a műhelytűz megelőzéséről. Olvassák figyelmesen és szeretettel Ócsai Gábor írását.

Barkácsműhelyünkben jellemzően két alapvető tűzveszély forrással számolhatunk. Az egyiket az elektromos berendezéseink jelentik, velük kapcsolatosan az alábbiakat érdemes megtennünk:

- Ellenőrizzük a konnektorok állapotát. Ha meglazultak, rögzítsük őket, ha pedig bármilyen égésnyomot (barnulás, feketedés) fedezünk fel rajta, akkor cseréljük ki azt.
- Ellenőrizzük a villamos berendezéseinket. Ha bármilyen égésnyom van rajta, akkor javítsuk, javíttassuk meg azokat.
- Figyeljünk az ózonszagra! A zárlatos berendezések működésük során ózont termelnek (és általában jól hallható hangot is adnak ki, de azt elnyomhatja más zaj) ami elárulja meghibásodásukat: javítsuk, javíttassuk meg ezeket!
- Naponta áramtalanítsunk. Ósdinak hangzik, mégis érdemes megtenni. Munkahelyeinken a villamos berendezéseket rendszeresen felülvizsgálják, mi ezt otthon aligha tesszük meg, ennek hatására több mint tízszerese az esélye, hogy a berendezésünk galibát okoz. Kisebb a kockázat, ha ezek csak akkor kapnak áramot, ha mi is ott vagyunk (azonnal tudunk reagálni a veszélyhelyzetre).
- Az elektromos kapcsolókat mindig tartsuk szabadon, ne tegyünk eléjük semmit ami eltakarná azokat, vagy nehezen hozzáférhetővé tenné. Ne higgyük azt, hogy veszélyhelyzetben átnyúlhatunk egy munkaasztal felett, általában nem vagyunk erre képesek.

A másik kockázatot a hegesztő és forrasztó berendezések jelentik. Esetükben tisztán kell látnunk, hogy kockázatot csak úgy jelentenek, ha valamilyen gyúlékony anyagot sikerrel felgyújtanak. Mit tehetünk ez ellen? Nos, az alábbiakat:

- Jelöljünk ki állandó helyet a műhelyben a tárolásukra és tisztítsuk meg azt a gyúlékony, sőt, ha lehet az éghető anyagoktól is. Hegesztő és forrasztó berendezéseink használatuk után még egy ideig képesek meggyújtani a gyúlékony anyagokat, épp ezért ezektől mentes helyen kell tartani, ami egyszerűbb, ha eleve van egy folyamatosan ilyen állapotban tartott hely.
- A munkaterületet hegesztés, forrasztás előtt tisztítsuk meg a gyúlékony anyagoktól és tisztítsunk meg egy helyet az elkészült munkadarabok részére is. A kész munkadarabok ugyanis éppúgy képesek tüzet okozni, mint maguk a berendezések. Ha van egy tiszta rész, ahova biztonságosan elhelyezhetjük őket, akkor a munkadarabok sem fognak kellemetlen meglepetéseket okozni.
- Ha van tűzoltó készülékünk, akkor helyezzük azt kézre eső helyre. Ugyan kis eséllyel gyújtjuk fel a műhelyt, de ez hegesztés, forrasztás közben a legvalószínűbb, így jobb, ha felkészülünk erre.

A fentieken felül van még néhány általános módszer, amivel növelhetjük a biztonságunkat. Az egyik ilyen az olajokkal, zsírokkal kapcsolatos. Két alapvető szabályt érdemes betartanunk velük kapcsolatosan. Az egyik, hogy ne tartsunk belőle sokat a műhelyben, egy doboz kenőzsír, egy flakon olaj bőven elegendő a barkácsolás napi igényeihez. A többit – ha van – tartsuk külön helyiségben, így egyrészt nem lesznek útban, másrészt nem tud nagy mennyiség kiborulni, hogy aztán meggyulladjon. A másik, hogy az olajokat, zsírokat mindig zárt edényben tartsuk, ezzel szintén elkerülhetjük azok kiborulását, másrészt egy esetleges parázsdarab sem léphet azokkal kapcsolatba.

Egy újabb jó lehetőség a mobiltelefon. Tartsuk magunknál vagy a közelünkben, azonban veszélyesebb munka esetén némítsuk le. Így zavartalanul tudunk barkácsolni, ám baleset, tűz esetén azonnal segítséget tudunk hívni.

Végül érdemes pár szót ejteni egy beruházásról: tűzoltó készülék beszerzéséről. Egy tűzoltó készülék pénzbe kerül, és jó eséllyel soha nem lesz rá szükség. Ám ha mégis, a beszerzés és a fenntartás pár ezer forintos költsége jóval nagyobb kárt előzhet meg. Ugyanakkor természetesen szórni sem érdemes a pénzt. Barkácsműhelyünk nem ipari csarnok, ha tűz keletkezik, azonnal felismerhetjük. A jó – például a bejáratnál – elhelyezett tűzoltó készülék néhány másodperc alatt elérhető, így a tüzet még az előtt elolthatjuk, mielőtt az ijedtségen kívül más kárt okozna. Éppen ezért kis méretű – és teljesítményű – készülékek is alkalmasak lehetnek a célra. 

Ha nincs túl sok elektronikus berendezés a műhelyben, akkor egy jobb minőségű (13A 89B oltásteljesítmény körüli) 2 kg-os porral oltó lehet az optimális választás. Így ugyanis szerény, de azért hatékony teljesítményre teszünk szert, amivel bármilyen típusú tüzet el tudunk oltani. Az egyetlen hátránya a mocskos munka. Használata után nem csak alaposan ki kell takarítani, de ezt külön meg kell tenni az összes elektromos berendezéssel, a ma használt oltóporok ugyanis agresszív vegyi anyagok, amelyek képesek szinte bármit tönkretenni.

Ha vannak elektronikus berendezések, akkor becsüljük meg annak árát. Ha drága, akkor vegyünk egy széndioxiddal oltót (a két kilós méret itt is elég lehet). Ennek teljesítménye messze elmarad ugyan a porral oltókétól, ám a széndioxid tisztán dolgozik, nem okoz másodlagos károkat.

Fontos: akármilyen készüléket is vettünk, nem elég azt csak megvenni, évente vizsgáltassuk felül. Majd minden városban van munka-, vagy tűzvédelmi bolt, ott általában meg tudjuk ezt tenni, sőt igazából megvenni is ott érdemes, a nagy áruházakban ugyanis gyakran csak szerényebb teljesítményű készüléket kapunk, gyakran majdnem ugyanannyiért. A rendszeres felülvizsgálattal pedig a nyugalmunkat kapjuk meg – évente 1-2000 forintért.

A végén a legfontosabb. A biztonság 95%-ban egyetlen dolgon alapszik: a józan paraszti ész használatán. Használjuk a fejünket és gondolkozzunk, így a baj jobbára megelőzhető, vagy legalább még azelőtt észrevehetjük, hogy kárt okozott volna. 

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.