Furdancs

Előző posztunk végén ott hagytuk abba, hogy most akkor a lemezjátszóról szólunk pár szót. Kezdetnek itt van két állítás:

• Nincs egyszerűbb szerkezet a lemezjátszónál. Motor, lemeztányér, hangkar és hangszedő. Nem véletlen, hogy gramofonok már a dinók korában is készültek, akár pattintott kőbalták használatával is összeállíthatunk egy ilyen gépet.

• A lemezjátszó a legösszetettebb elektroakusztikai szerkezetek egyike. Zajtalan motor, gondosan kiegyensúlyozott, tökéletesen csapágyazott lemeztányér, kecses és könnyű hangkar, érzékeny hangszedő. Csupa olyan alkatrész, aminek a megfelelő elkészítésére a legmodernebb technika is csak bizonyos korlátok közt képes.

Egy hanglemezt egyszer akár egy gombostűvel is le lehet játszani, kézzel forgatva a tányért, és papírtölcséren hallgatva a hangot. De ha szeretnénk kihasználni az adathordozóban rejlő potenciált, ráadásul soká és sokszor tennénk ezt, bizony a második állítás felé kell húzzon a szívünk.

A lemezek minél nagyobb hűséggel történő lejátszásához rengeteg összetevőnek kell passzolnia.  Nem elhanyagolható az alapok kérdése, vagyis a futómű milyensége.

Azt, hogy egy lemezjátszó hogyan is működik, nagyjából minden olvasónk tudja. A motor által forgatott lemeztányéron lévő hanglemezre helyezett lejátszó tű mechanikai rezgésekként érzékeli a lemez barázdáiban tárolt információt, majd ezt alakítja elektromos jelekké. A lemezjátszók összes fő problémája is ebből adódik. A hangszedőnek teljesen közömbös, honnan származnak a rezgések, egyformán jelekké alakítja azokat. Minden rezgést, tehát a motor és a csapágyak rezgéseit épp úgy, mint bármely egyéb, a levegőben, vagy a lemezjátszó testén keresztül odajutó rezgést.  A lemezjátszó mechanikus zajának hivatalos elnevezése a dübörgés, de a német elnevezés alapján inkább 'rumpli'-nak szokás nevezni.

Van egy másik fontos kérdés, ez pedig a lemez fordulatszáma. Ennek tökéletesen állandónak kell lennie. Tökéletes dolgok persze a való világban nemigen vannak, márpedig a sebesség eltérése a névlegestől igen zavaró lehet. Elméletileg a percenkénti fordulatszámot 1/8 hangköznyi eltérésen belül kell tartani, ami nagyjából 1%-nyi eltérést engedélyez.  Ha viszont a sebesség hirtelen változik, ennél kisebb eltérést is észreveszi a fülünk, ez a ’nyafi’ elnevezésű hiba.  A motor és a lemeztányér állandó sebességét sokféle módon próbálták megvalósítani. Egyfelől maguk a motorok is igen jó minőségűek és precíz kivitelűek lehetnek.  De a különböző hajtásmódok esetében (szíjas, közvetlen, vagy épp dörzshajtás) alkalmazott megoldások a legtöbbször a motor fordulatszámának elektronikus szabályzását is tartalmazzák.

Ha sikerül a fordulatszámot kordában tartani, és a hajtómű sem túlságosan zajos, akkor jönnek a finomabb megoldani valók. A hangkar feladata roppant egyszerű: gondoskodnia kell arról, hogy a hangszedő a lemez barázdáiban zavartalanul fusson. A hangszedő hossztengelye mindig merőleges legyen a lemeznek a tűn áthaladó sugarával. A tűhegyre csak akkora erő hasson, amekkora a lejátszáshoz szükséges, de ne emelkedjen el lejátszás közben a barázda oldalfalaitól. És végül a kar ne módosítsa a lejátszási frekvenciamenetet.

A főbb paraméterek az alábbiak:

• szöghiba (a fenti, megfelelő pozíciótól való eltérés)
• skating/antiskating erő (vagyis a lemez lejátszásakor a tűre ható oldalirányú erő, sodródás, vagy korcsolyázás és ennek kiegyenlítése)
• tűnyomás (vagyis, hogy a tű mekkora erővel nyomódik a lemez barázdáira)

A probléma az, hogy egy darab forgásponttal rendelkező karcsapágyazás esetén eleve lehetetlen tökéletes megoldást létrehozni. (Vagyis olyat, ami a lemez külső és belső barázdáinál is egyformán működik.) Használható kompromisszumra van lehetőség, de azt tudni kell, hogy ezen paraméterek mindegyike összefügg a többivel, tehát a számolás és a kísérletezés szinte végtelen variációt kínál. A szöghiba az adott hangkar és a lemezjátszó vázának konstrukcióján múlik, ezen változtatni nem tudunk, a tűnyomás és az antiskating viszont állítható.

Nos. Egyelőre ennyi elég is az alapokból. Illetve messze nem elég, hatalmas lyukak tátonganak itt, de egyszerűen nincs módunk oldalakon keresztül képletekkel és rajzokkal illusztrálni, hogy mondjuk az effektív karhosszúság milyen összefüggésben van a szöghibával, vagy hogy a nyafi mérésére milyen szűrőelektronikákat szokás használni. A frekvencia-intermodulációs torzítás (FIM) méréséről végképp le kell mondjunk.

A lényeg úgyis az, hogy tudunk-e ebből a Tesla lemezjátszóból valami elfogadhatót faragni. A kiindulás ugye egy Tesla NC-420. Ami nem igazán jó hírű masina. Probléma a nem túlságosan stabil és elég zajos motor, de a mechanikai felépítés is lehetne jobb. Van pár olyan dolog is, ami a szerkezet korára vezethető vissza. Ez még egy 220V/50Hz hálózatra fejlesztett motort tartalmazó lemezjátszó, és a kimenete is egy évtizedekkel korábban divatos hárompólusú DIN csatlakozó.  A motor ráadásul amúgy is a végét járja. A hangszedő az eredeti Tesla gyártmány, de igen sokat használt, és vélhetően sérült is.

A fentiek alapján a tervben az alábbi lépések szerepelnek:

• A motor és a hajtószíj cseréje egy új darabra. A motort a rezgéseket jobban csillapító módon kívánom beépíteni a házba, meglátjuk ez hogy sikerül.
• nagyobb és nehezebb lemeztányér felszerelése.
• A hangszedő cseréje egy Ortofon OM-5 típusra. Jobb híján, mindenkép mozgómágneses (MM) hangszedőt szeretnék, és ez még épp belefér talán a költségvetésbe. (És már volt ilyen hangszedővel szerelt lemezjátszóm, hallgatható volt.)
• A belső vezetékezés és a csatlakozások cseréje, a kimeneti csatlakozók RCA csatlakozókra történő cseréje

Gyakorlatban azonban ez elég megbízhatatlanul működik, sajnos. Én azt tervezem, hogy ezt az egész lemezmiskuranciát nyugdíjazom. Egyszerű gépet szeretnék, minnél kevesebb alkatrészből állót. És miután egy lemezjátszó manapság már biztosan nem az az eszköz, ami a háttérzenét szolgáltatja, hanem amolyan ’odafigyelős’ zenehallgatásra való, szerintem menni fog a manuális, általam végzett végállás kapcsolás.

Ezen kívül a lemezjátszó vázán is tervezek némi változtatást. Szóval ezek a tervek. A szükséges alkatrészek elvileg beszerezhetőek, bár a motor megrendelését még nem igazolták vissza. A harmadik részben már a szerelésről és a kész lemezjátszó hangjáról szeretnék írni, tehát ez a rész akkor jön, ha megérkeznek az alkatrészek.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.