Furdancs

A kézzel való fűrészelés, ha nagyobb keresztmetszetű munkadarabot kell átvágni, időt rabló és fárasztó munka. Ezért a nagyobb fűrészelési munkákat túlnyomórészt fűrészgépekkel végzik. A fűrészgépeknek lényegében négy típusát különböztetjük meg: keretes fűrészgép, körfűrész, szalagfűrész és a kivágó vagy dekopír fűrészgép. Nagyobb teljesítményt gépfűrészekkel érünk el.

A hidraulikus fűrészgép a kézi fűrészekhez hasonlóan dolgozik. A keretbe fogott fűrészlap ide-oda járó (alternatív) mozgást végez. Forgattyús hajtómű hajtja.

A hidraulikus fűrészgép hajtása

A kézifűrésszel ellentétben a gépfűrész húzás közben dolgozik, ezért a fogakat a hajtómű irányába állítjuk be. A fűrészeléshez szükséges nyomást a gép hidraulikus megoldással szabályozza. Amikor a munkadarabot a gép átfűrészelte, önműködően kikapcsol. Korszerűbb gépeken a visszahúzás nyomás nélküli, így kímélve a fűrész fogait.

Szalagfűrészgépen a végtelen fűrészlap mozgatását az alsó korong motorikus hajtása végzi. A munkadarabokat kézzel irányítjuk a fűrészasztalon. Sebessége változtatható. Különböző fogazatú és sebességű szalagfűrészeket használhatunk, amelyeket keményforrasztással kötünk össze. Külső és belső idomok fűrészeléséhez használjuk. Folyamatosan fűrészel.

A kivágó vagy dekopír fűrészgép igen vékony fűrészlapjának felső vége rugóhoz van erősítve. Alsó vége forgattyú hajtómű fel- és lefelé mozgatható vezetőrúdján levő befogópofába van rögzítve. A forgattyú a húzás irányában működő fűrészlapot a rugó erejével szemben lefelé húzza, s visszafelé mozgáskor is kifeszítve tartja. A vízszintesen fekvő fűrészasztalon a munkadarabot kézzel irányítjuk.

A gépfűrészek csoportjába tartoznak a körfűrészek is. A kör alakú fűrészlap forgó mozgást végezve dolgozik. A fogakat marással készítik, vagy pedig minden egyes fogat külön erősítenek rá a fűrészlapra. A fűrészlapot feszültségmentesen kell befogni.

A tengelyvégre gyűrűvel erősítik fel. A gyűrű furatának egyeznie kell a fűrészlap furatával. Ha a gyűrű furata nagyobb, és a lapot megfeszítjük, a lap ütni fog és fűrészelés közben eltörhet.
A körfűrészeket rendszerint 350... 1400 mm közötti tárcsaátmérővel készítik, a vágási szélesség 4... 12 mm között van. A körfűrész furatai szabványos méretre készülnek (16, 21, 32 mm). A körfűrészlapot jól központosítva kell a fűrésztengelyre felfogni, hogy ütésmentes járást biztosítsunk neki. A beszorulás csökkentése érdekében a körfűrész falvastagsága a középpont felé csökken. A körfűrész jó működéséhez egyenletes előtolás, állandó kenés és hűtés szükséges.

A teljesség kedvéért meg kell említeni a dörzsfűrészeket is, ezeket főként acél vágására használjuk. A vágószerszám ezeken is tárcsa, de nem fogazott. Az anyaghoz szorított tárcsa nagy sebességgel forog, s ott, ahol a tárcsa az anyaggal érintkezik, a súrlódás következtében nagy hő fejlődik, amely a fémet megolvasztja és leválasztja.

Baleseti veszélyek fűrészelés közben
Kézi fűrészelés közben eléggé gyakoriak a kézsérülések. Ezek a következőkből adódnak:
- A fűrészlapot tartó csap vége kiáll.
- A fűrészlap a bekezdéskor lecsúszik a munkadarabról.
- A munkadarab kettéfűrészelésekor, ha a munkadarab kettéválása előtt fokozatosan nem csökkentjük a nyomóerőt, az ellenállás hirtelen szűnik meg, s egyensúlyunkat veszítjük.
- A munkadarabot lazán fogjuk a satuba, s az fűrészelés közben megbillen vagy kiesik.
- A nyél repedt vagy felerősítése nem szakszerű.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.