Furdancs

Ahhoz, hogy egyenes vonalú sík felületet kapjunk, úgy kell reszelni, hogy a kézi erőtől származó nyomatékok a reszelő minden helyzetében egyensúlyban legyenek. Sík felületeken a reszelés irányát változtatni szoktuk.

A reszelést felváltva keresztirányban végezzük, ezáltal egyenletesebb felületet kapunk. A reszelőnyomok egyben tájékoztatást is adnak arra, hogy síkban reszeltünk-e. A keresztirányú reszelés esetén is mindig hossztengelyének irányában mozgatjuk a reszelőt.

Keresztirányú reszelés

Nagyobb átmérőjű, hosszabb csapok reszelésekor a reszelőt a billenő mozdulattal ív alakban vezetjük. A reszelő vége alulról felfelé halad. Legömbölyítéshez a reszelőt tolás közben hossztengelye körül elforgatva ív alakban vezetjük. Éles sarkok kireszeléséhez a három élű reszelőt használjuk.

Reszelés billenő mozdulattal

A reszelő vezetése ív alakban

Kisebb átmérőjű csapok, hengeres munkadarabok alakra reszelésekor első lépesben a csapot hosszának megfelelő távolságban négyszögére, majd nyolcszögűre és így tovább sokszögűre reszeljük, azután a sokszög sarkait legömbölyítjük, és a végleges hengeres simító reszelést elvégezzük. Kúpos megmunkálást is ezzel a módszerrel végezhetünk.

Csapok és kúpok reszelése sokszögeléssel

Kisebb átmérőjű csapok hengeres reszelését úgy is elvégezhetjük, hogy a munkadarabot sikattyúba fogjuk és behelyezzük a satuba fogott fa- vagy acélprizma vájatába, ahol a munkadarabot a reszelés irányával ellentétesen forgatva reszeljük készre.

Lemezt csak a befogott munkadarab hosszirányára ferdén vezetett reszelőtolásokkal reszeljük. A lemez reszelése keresztben azért nem célszerű, mert berezeg. Domború felületek reszelésekor először érintő sík lapokat reszelünk (sokszögelünk). Homorú felületeknél taszításkor nem csak előre, hanem egyidejűleg a reszelő hossztengelye körül az óramutató járásával megegyezően is mozgatjuk a reszelőt.

Csap reszelése sikattyúban

Keskeny és hosszú munkadarabokat soha hosszában, mindig csak keresztben reszeljünk. A hosszában vezetett reszelő ugyanis a keskeny felületről lecsúszhat és megsértheti kezünket. A nagyobb kiterjedésű felületeket részfelületekre osztjuk s ezeket folyamatosan egymás után reszeljük meg. Lekerekítést és alakos részeket csak keresztben célszerű előreszelni, mert csak így érhetünk el púp nélküli felületeket.

Vékony lemezek alakos kireszelésére, ha lehetséges, több darabot fogjunk össze és egyszerre reszeljük. A megmunkálandó munkadarabnak először az egyik oldalát reszeljük meg. Ez a bázisfelület, ettől mérjük és ellenőrizzük az erre merőleges vagy párhuzamos felületeket, ill. a munkadarab többi síkjának helyzetét.

A kréta a reszelőfogak közé rakódik s így a reszelő fogainak behatolási mélysége csökken. A kisebb forgácsok, amelyek egyébként a felületen maradnának és be- rágódást okoznának, betapadnak a krétarétegbe. A krétázott reszelővel finomabb felületet kapunk és a felület berágódását is elkerüljük. Ha finom, simított felületet akarunk kapni, akkor a simítóreszelőt bekrétázzuk és a munkadarabra néhány csepp olajat csepegtetünk. A simítóreszelőket gyakran kell tisztogatni.

Reszelés előtt a megmunkálandó felületet meg kell tisztítani a portól, zsiradéktól és mindenfajta szennyeződéstől, öntési homoktól, revétől. A megreszelt felületet nem szabad fogdosni, végigtapogatni, mert a reszelő az ilyen felületen csúszkál és a munkadarab rozsdafoltos lesz. Munkakezdés előtt ellenőrizzük a munkadarab főbb méreteit, és állapítsuk meg, hogy a rajzon megadott méretek kiadódnak-e, majd állapítsuk meg a ráhagyás mértékét. Ha szükséges, a munkadarabot előzőleg egyengessük ki. A reszelést a következő sorrendben végezzük:

Nagyoló reszelés: a leválasztandó felület nagyságától függően kar- vagy elő- reszelővel kb. 0,2...0,3 mm-es ráhagyásig reszelünk. A reszelt felületen mély, durva reszelőnyomok maradnak. A munkadarab méretét és felületét reszelés közben többször ellenőrizzük. A termelékenység szempontjából igen fontos, hogy a megmunkálási ráhagyás jelentős részét a nagyolóreszelővel távolítsuk el.

Simító reszelés: simító reszelővel kb/ 0,2...0,05 mm-es ráhagyásig reszelünk. A reszelt felületen már nem látszódhatnak mély reszelőkarcok.

Szálrahúzás a reszelő hosszirányú mozgatásával

Szálrahúzás: a simítóreszelővel megreszelt felületen a felület egyirányú utánsimításával a különböző irányú reszelőnyomokat eltüntetjük. A munkadarab szálrahúzását elvégezhetjük a reszelő hosszirányú vagy keresztirányú tartásával. A reszelőt ebben az esetben mindkét kézzel egyformán fogjuk meg és mérsékelt nyomással ide-oda mozgatjuk. A mozgatás valamivel gyorsabb legyen mint a reszelésnél. Szálrahúzásra oldalanként legalább 0,05 mm-es ráhagyás szükséges.

Szálrahúzás a reszelő keresztirányú tartásával

Sorjázás: a megreszelt, összefutó felületek sarkain éles sorja képződik. A sorját finomsimító reszelővel távolítjuk el. A sorjázást ne tévesszük össze a letöréssel. Sorjázáskor általában R = 0,2 mm lekerekítés a helyes. A sorjázást minden mérés és ellenőrzés előtt is el kell végezni.
Csiszolás: a reszelt felületen a még látható finom karcokat a reszelőre csavart csiszolóvászonnal tüntetjük el.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.