Furdancs

A különböző alkatrészek szerkezeti összekötéséhez különböző nagyságú és alakú lyukakra (furatokra) van szükség. Ezeket a lyukakat a lyukasztáson kívül fúrással készítjük. Fúráson azt a forgácsoló eljárást értjük, amellyel fúrószerszámmal a teli anyagokból hengeres lyukat (furatot) munkálunk ki.  A furat kétféle: átmenő és zsákfurat. Az előbbi a munkadarabból „kifut” azon teljesen átmegy, az utóbbi csak bizonyos mélységig terjed.

Fúrószerszámok
A fúrást fúrószerszámmal, fúrógéppel és a szükséges segédeszközökkel végezzük. Fúró- szerszámként fúrót használunk. A fúró anyaga szerszámacél, gyorsacél vagy keményfém. A fúró kétélű forgácsolószerszám.
A korszerű furatmegmunkálás szerszáma a csigafúró. Alapjában a csigafúró csavar alakú, s így a csigafúró elnevezés nem fedi a valóságot. Ez az elnevezés azonban annyira átment a köztudatba, hogy a szabvány is ezt fogadta el.

A csigafúró részei

A csigafúró két fő része: a szár és a dolgozó rész. A dolgozó részen találjuk a forgácshornyot, a vezetőszalagot és a vágóéit. A szár a fúró befogására való. A 10 mm-nél kisebb csigafúrók nagyrészt hengeres, az annál nagyobb átmérőjűek kúpos szárral készülnek.

Kúpos- és hengeres szárú csigafúró

A forgácshorony csavarvonal kiképzésű. Arra való, hogy a keletkező fúróforgácsot fúrás közben a furatból eltávolítsa. Ezt a csavarvonal kiképzése teszi lehetővé. A csigafúrónak két forgácshornya van, a két vezetőszalag a fúrót vezeti. A szalagfelület átmérője a szár fölé fokozatosan csökken. Ez a csökkenés azonban igen kicsi, a furatátmérőtől függően 100 mm-en- ként 0,03...0,2 mm-ig változik. Célja, hogy a szalagfelület enyhén kúpos legyen, és így a fúró ne szorulhasson a furatba. A forgácshornyok között megmaradó teljes anyagkeresztmetszetet a fúró magjának vagy lelkének nevezzük.
Keresztél: a csigafúró csúcsának közepén helyezkedik el. A keresztél nem forgácsol, hanem az anyagot nyomja, roncsolja, a fúrást nehezíti. Ezért méretét köszörüléskor minél kisebbre kell venni, értéke a fúróátmérő 1/5-ét ne haladja meg.

A  csigafúró  élkiképzését  a fúró hegyének kúposra való  köszörülésével  valósítjuk meg.

A forgácsolás alapfogalmai

Előtolás: A csigafúró fúrás közben forgó és haladó mozgást végez. A forgó mozgást forgácsoló főmozgásnak, a tengelyirányú haladó mozgást forgácsoló mellékmozgásnak vagy előtolásnak nevezzük. A fúrószerszámmal fúrás közben be kell hatolni az anyagba. A behatoláshoz a szerszámot rá kell nyomni az anyagra. Ehhez meghatározott állandó erőre van szükség. Ezt a tengelyirányú erőt előtolási erőnek nevezzük. A fúró behatolása az anyagba meghatározott tengelyirányú nyomás és sebesség mellett mehet végbe. Ezt a tengelyirányú sebességet előtolási sebességnek nevezzük. Az előtolás mértékegysége a mm/fordulat vagy mm/perc. Fúráskor az előtolást mm/fordulat bán adják meg.    

A gyorsacél fúrókra vonatkozó vágósebességek és előtolások értékeit a táblázat tartalmazza.

Éltartam: A szerszám a forgácsolási művelés közben felmelegszik. Nagyobb sebességnél nagyobb a szerszám hőmérséklete. Minden szerszámacél a növekvő hőmérséklet hatására egy bizonyos hőmérsékletértéktől felfelé már elveszíti keménységét, kilágyul. Ha a hőmérsékletet tovább növeljük, a szerszám egyes pontjai megolvadnak, leégnek.

Minél életlenebb a szerszám, annál inkább melegszik. Ezért van nagy jelentősége a szerszám munka közbeni kopásának. A szerszámkopás ugyanazon szerszámacélra, ugyanazon megmunkálandó anyagra és egyazon forgácsoló sebesség mellett mindig ugyanannyi idő elmúltával következik be. Ezt az időt a szerszám éltartamának nevezzük. Minden forgácsoló sebességhez más-más éltartam tartozik. A szerszámacél éltartama a legkisebb, a gyorsacélé közepes, a keményfémé a legnagyobb.

Forgácsoló sebesség: Fúróknál forgácsoló sebességen a fúró kerülete egy pontjának kerületi sebességét értjük. A forgácsoló sebesség tehát az alkalmazott n fordulatszámtól és a fúró átmérőjétől függ. A forgó mozgásban levő test minden pontja körvonalon mozog, e körök pontjainak kerületi sebességei a középtől kifelé nagyobbak, mint a középhez közelebb levőké. A legkülső köríven fekvő pont sebessége a legnagyobb, ez a sebesség a fúró tényleges kerületi sebessége. A forgácsolásban a kerületi sebességet forgácsoló- (vágó-) sebességnek nevezzük, mértékegysége m/min.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.