AJÁNLÓ
 
05:00
2014. 05. 29.
Ritkán és nem szívesen hasogatok fémtárgyakat, mert hangos, veszélyes és büdös ténykedés,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 05. 29.
Nem titkolt szándákunk mai posztunkkal, hogy kedvet csináljunk a multiszerszámokhoz, úgy általában....
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 05. 29.
A légkalapácsot Amerikában jackhammernek, az angoloknál pneumatic drillnek nevezik....
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 05. 29.
Ott fejeztük be a múlt héten, hogy gyakorlatilag majdnem mindent tudunk már a körfűrészekről....
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 05. 29.
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A hét műtárgya: a körfűrész

A körfűrész ötlete az 1920-as évek elején, egy ültetvényen dolgozó embereket figyelő férfi, Edmond Michel fejében született meg. Látta, hogy mennyivel egyszerűbb lenne a munkásoknak egy hordozható, gépesített vágószerszám, ezért tervezett egy olyan eszközt, amin egy 15 centis fűrészlap mozgott - a motor egy elektromos mixerből származott. Így született meg az első elektromos kézifűrész.

További fejlesztések következtek, majd rövid idő alatt eljutottak ide:

Forrás

Ez a kör alakú vágószerszám már régebben is ismert volt, a fűrészmalmokban működtek ilyenek.



Forrás

A kiforrott konstrukció egyik lényeges szerkezeti eleme az a fogaskerekes áttétel volt, ami a motor által meghajtott tengelyről 90 fokkal elforgatva vitte át a forgást, a tengely forgásához képest kisebb fordulatszámmal:



Ezt hívják csigahajtásnak

(howstuffworks.com)


A kiforrott konstrukciót úgy kell érteni, hogy a motort tápláló generátor akkora volt mint egy hegy, és kb. 2 naponta elromlott benne valami. Itt már a 20-as évek végén járunk, a körfűrész a Model E néven futott, 8"-os pengéje volt, és $160-os áron lehetett hozzájutni. Utódja, korának legnépszerűbb modellje a Model 77 névre hallgatott, 1937-től 1939-ig gyártották, 7 1/4"-os pengével, $105-os áron. Ezekből még ma is találhatunk működő példányokat, nem is túl drágán:

Ez pedig a mai utód:



Nem nagy meglepetés, hogy ezt az elektromos, hordozható körfűrészt a Skilsaw név alatt kezdték árulni - angol nyelvterületeken a mai napig így (is) hívják a körfűrészeket (mint ahogy a cellux és a xerox is márkanévből köznévvé vált) -, a cég pedig hamarosan a Skil nevet vette fel. Ez a termék lett a jó nevű márka első kasszasikere, amit követett még jónéhány, így nem meglepő, hogy a cég pár éve már a Bosch csoport tagjaként prosperál. A név eredete egyébként az, hogy a feltaláló felesége szerint meglehetősen nagy szakértelmet (angolul: skill) igényelt a használata.

A legenda szerint az első példányokat olyan módszerrel adták el, amitől a mai direkt marketingesek és spammerek csak zavarodott, eget kémlelő fütyörészést tudnának produkálni: az értékesítő megállt az autójával az út szélén, és ha egy építési fával megrakodott teherautó ment el mellette, utána eredt, és egészen a célállomásig követte. Ott helyben rögtönzött egy bemutatót, majd felvette a rendelést.

 

Visszatérve a csigahajtásra, a 90 fokban elforgatott körpengét a Skil szabadalmaztatta, ezért a konkurrencia kénytelen volt más utat választani. A 20-as évek végén egy mérnök, aki az amerikai Porter Cable-nél dolgozott (ők szintén a nagy amerikai szerszámgyártók közé tartoznak a mai napig), egy hasonló készüléket tervezett, azzal a különbséggel, hogy a fűrészlap és a motor egy vonalba esnek, másik megközelítésben a motor a vágás irányára merőlegesen áll.

Képekkel rögtön érthető a dolog:

 

A Skil-féle hosszanti motor

 

A keresztmotoros elrendezés

A képek forrása ez a remek videó

A két kialakítás közti különbség több következménnyel is jár (ami általában, az esetek nagy többségében van így, néhány kivétel azért felhozható):

  • a csigahajtásos kivitel alacsonyabb fordulatszámon, de nagyobb nyomatékkal működik
  • a Skil-féle megoldás a jobbkezeseknek előnyösebb, mert a motor jobboldalon, a penge a baloldalon van, így jobban látható a vágás síkja
  • a csigahajtásos körfűrészek általában nehezebbek, de emiatt könnyebb velük "levegőben", támaszték nélkül vágni, mivel a súly húzza magával a kezet - cserébe az egyenes kivitelt könnyebb a fej fölé emelni, ha valakinek esetleg úgy alakul az élete
  • általában (jobbkezeseknél) a bal kéz szorítja le a vágott anyagot, vagyis a fűrésztől jobbra lévő rész a kisebb, “leeső” anyag. A keresztmotoros kivitelnél a motor súlya a leszorított anyagott nyomja, a hosszanti motornál viszont a leeső anyagot.

Ha a csigahajtásos megoldás jobban vonz valakit, akkor érdemes a Bosch-csoport termékei közt keresgélnie (nem kizárólag, árul ilyet példul a Milwaukee is):

A keresztmotoros verzió létjogosultságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a Bosch gyárt olyat is, nem csak csigahajtásost.

A körfűrészek többnyire elektromos motorral készülnek, manapság már nem csak a kábelesek, hanem az akkumulátorról működőek is komoly munkára képesek – bár a nagyobb átmérőjű pengék (az eredeti 7 1/4”-os méret például) általában a vezetékesekhez valóak.

Pár éve persze még több volt a benzinmotoros kivitel, de már kezdenek kikopni:

 

Forrás

A penge méretével arányos a legnagyobb vágási mélység is, vagyis az, hogy milyen vastag fának eshetünk neki. Fordítottan arányos viszont a precizítás, egy kisebb géppel általában pontosabban is tudunk vágni, bár ez természetesen függ a penge fogazatától is.

Fontos szempont lehet vásárlásnál, hogy a körfűrész rendelkezik-e elektromos fékkel. Ha igen, akkor az azt jelenti, hogy nagyon gyorsan blokkolni tudja a penge forgását, akár 1-2 másodperc alatt is.

Találkozhatunk még tengelyretesszel is a funkciólista sorai közt, ez azt jelenti, hogy az a tengely, amire a pengét kell rögzíteni, rögzíthető, vagyis nem forog el a pengecsere közben. Mivel a pengével érdemes óvatosan bánni a kezünk épségének érdekében, ha tehetjük, válasszunk ilyen gépet.

Körfűrészt viszont nem csak ilyen mobil konstrukcióban vásárolhatunk, még két igen gyakori előfordulási formája van.

A fűrészelésnél gyakran adódik igényként az, hogy egy bizonyos szögben vágjuk el az anyagot. Kézifűrészeknél erre szolgál a gérvágó láda:

Mint látható, a láda rései vezetik a fűrészt vágás közben, pontos és szép eredményt biztosítva.

A körfűrészeknél ez így néz ki:

Látható a különbség, kicsit nagyobb szabadságot ad egy ilyen eszköz, gyakorlatilag bármely tengely mentén dönthetjük a körfűrészt:

 

A másik megközelítés az, amikor a hegy megy Mohamedhez, vagyis a fűrész marad a helyén, a faanyagot küldjük rá olyan irányban, ahogy akarjuk:

Ez már külön kategória, itt könnyen repkednek a nullák:

 

A jövő heti folytatásban a körfűrészek kiegészítőiről lesz szó, addig kellemes zenehallgatást kívánunk, ne felejtsétek el, hogy hétfőn Iron Maiden + Anthrax koncert!

A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk
netszerszam_logo.jpg

 


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 

 

Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek