AJÁNLÓ
 
05:00
2014. 06. 05.
Ritkán és nem szívesen hasogatok fémtárgyakat, mert hangos, veszélyes és büdös ténykedés,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 05.
Nem titkolt szándákunk mai posztunkkal, hogy kedvet csináljunk a multiszerszámokhoz, úgy általában....
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 05.
A légkalapácsot Amerikában jackhammernek, az angoloknál pneumatic drillnek nevezik....
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 05.
A körfűrész ötlete az 1920-as évek elején, egy ültetvényen dolgozó embereket figyelő...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 05.
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ott fejeztük be a múlt héten, hogy gyakorlatilag majdnem mindent tudunk már a körfűrészekről. Remek. Azonban a körfűrész mint gép félkarú óriás a kiegészítők, és elsősorban a fűrészlap nélkül.

A fűrészlap első jellemző tulajdonsága a méret, vagyis az átmérője.


Itt az előző cikkből már ismerős számokkal találkozhatunk: 5 1/4" (130mm), 6 1/4" (160mm), 7 1/4 " (184mm), ilyesmi méretekben gyártanak körfűrészlapokat, és 4-6cm-es vágási mélységekkel számolhatunk. Azt, hogy mekkora lap kell a körfűrészhez, a körfűrész egyértelműen definiálja, ha már megvan a gép, akkor ezen nem kell sokat gondolkodnunk.

Hasonlóképpen jellemző a furat mérete is, ez az a középső kis lyuk, ahol rögzítjük a tengelyre (befogótüskére). Itt sincs variálás, a géphez megfelelő méretet kell választani, és általában 15-30mm körül szokott lenni (például 5/8").

A nagy sebességgel dolgozó szerszámokat, mint például a gépi fűrészlapokat és a fúrószárakat leggyakrabban HSS-ből, vagyis nagy sebességre tervezett acélból (High Speed Steel) gyártják. Ezeknek az az előnyük, hogy a súrlódásból fakadó magas hőmérsékleten is megtartják keménységüket, nem gyengül a vágási képességük. Ha valaki otthon szeretne HSS-t készíteni, az a vas és a szén mellé még egy kis molibdént vagy volframot dobjon a kondérba.

A fűrészlapok gyakran speciális bevonatot kapnak, hogy a vágott anyag ne tapadjon meg rajtuk. Ezeknek a bevonatoknak az acélhoz hasonlóan természetesen hőállónak kell lenniük.

Megfigyelhetőek még a képeken pengék külsején található bevágások és a lyukak: ezek védik meg a pengét az elgörbüléstől. A penge ugyanis a vágás közben egyrészt súrlódik, másrészt a vágás keltette levegőmozgástól hűl. De ezek a hőmérsékleti befolyások nem egyenletesek, a penge különböző részein máshogy hatnak. Emiatt más-más hőtágulást szenvednek el a szerszám egyes területei, aminek ezek a bevágások szabad teret engednek. Vagyis gyakorlatilag a hidak dilatációs hézagjaihoz hasonló szerepet töltenek be.  

A penge fogazatának az anyaga legalább annyira befolyásolja a vágást, mint az alakja. Leggyakrabban valamilyen karbid szót tartalmazó kifejezéssel utalnak arra, hogy a fogak extra kemények, sokáig tartják az élüket. A karbid ez esetben azt jelenti, hogy volframmal ötvözött acélból készült a hegy. Természetesen ahány gyártó, annyi ötvözet és gyártástechnológia, ezért a karbid hegy önmagban még nem garancia semmire.

A körfűrészlapok fogazatának kialakítása sok szempontból hasonlít a kézifűrészekéhez:

  • a sűrű fogazat finomabb vágási felületet eredményez
  • a ritkább fogazattal durvább lesz a felület, kevésbé precízen irányítható, cserébe viszont gyorsabban vághatunk
  • a kisebb terpesztésű (kerf) fogak szintén a precízebb, finomabb munkát segítik, míg a nagyobb kerf gyorsabb vágást biztosít

A fogazatot egyébként a teljes kerületen számolják, és általában Z betűvel jelölik, tehát egy Z 24-es fűrészlapon 24 fog van összesen, vagyis 15 fokonként van egy fog.

A fentiek mellett legalább két szempontot kell még figyelembe vennünk: milyen anyaghoz ajánlja a gyártó a fűrészlapot, illetve legfeljebb mekkora fordulatszámhoz tervezték. A legelterjedtebbek az általános célú lapok, ezekkel nem nagyon foghatunk mellé, csak a fogak számát kell átgondolnunk. Gyártanak viszont kifejezetten keményfához, puhafához, dekorlaphoz, műanyaghoz, fémhez, betonhoz tervezett fűrészlapokat. ezek általában jobb eredményt adnak, mint az általános célú pengék.

Illusztrációként pedig egy Freud penge, amin a fenti adatok akkurátusan fel vannak sorolva:

  • Thin kerf: kis terpesztésű
  • Plywood & Melamine: furnérhoz és melaminhoz
  • 10" 5/8" Arbor: a penge átmérője 10", a középső lyuk mérete 5/8"
  • 80T: 80 fog van körben, és a fogak volfram-karbid ötvözetből készültek (a T a tungsten rövidítése, magyarul volfram)
  • Rip/Crosscut wood, Chipboard, Plywood, Laminate, Non-Ferrous: melyik anyaghoz mennyire ajánlott. Leginkább a fa erezetére merőleges vágáshoz, furnérhoz és laminált lapokhoz ajánlott
  • Max. RPM: 7000. A fűrészlap megengedett legnagyobb fordulatszáma.

Érdemes egyrészt megemlíteni, hogy az Anti-vibration felirat azt jelenti, hogy a vágás közben kisebb terhelés éri a munkás kezét és testét, másrészt azt, hogy manapság a pengék tervezésekor ügyelnek arra is, hogy minél kisebb zajterheléssel vágjanak. 

Hasonlóan örvendetes tény, hogy már a fűrészlapok is komoly vizuális termékfejlesztés után kerülnek piacra, egyedi színviláguk és formaviláguk van.

A nyitókép innen van, érdemes elolvasni a cikket.

A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk
netszerszam_logo.jpg


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek