A hét műtárgya: a légkalapács
2014.06.12. 05:00 | Tarrasque 0 Komment
A légkalapácsot Amerikában jackhammernek, az angoloknál pneumatic drillnek nevezik. Az angoloknak külön szavuk van az elektromos légkalapácsra, ez pedig a kangos - ez a celluxhoz és a xeroxhoz hasonlóan egy márkanév köznevesülése.
A légkalapács elődjét, a gőzkalapácsot az 1850-es évek közepén fejlesztették ki. A gépesítések korában eléggé kézenfekvő volt, hogy a kőtörésben nagy segítséget jelenthet egy mechanikus szerkezet. A problémát az jelentette, hogy a követ leggyakrabban a föld alatt szokták törni, bányászok és alagútépítők, ahol a gőzgép nem annyira praktikus. Az igény viszont nagy volt, így pár év alatt rengeteg légkalapácsot fejlesztettek ki egymástól lényegében függetlenül szerte a világon. Az általánosan elfogadott álláspont az, hogy a ma légkalapácsként ismert szerszámot Charles Brady King fedezte fel a XIX. század végén.
A légkalapács tehát levegővel működik. A nagy nyomású levegőt kompresszorral biztosítják, egy gumicsövön keresztül nyomják a légkalapácsba. A korai példányok nagyon leegyszerűsítve a következőképpen működtek: ha a munkás beindítja a légkalapácsot, a nagy nyomású levegő lefelé lök egy kalapácsként funkcionáló hengert, ami nekiütközik egy vésőfejnek, ami ettől előreugrik. Viszont a kalapács elmozdulásával egyidejüleg egy szelep is záródik, megváltoztatva a levegő útját. A kalapács és a vésőfej ettől visszatér a kiinduló állapotba, és kezdődhet minden elölről, percenként mondjuk 1500-szor, vagyis másodpercenként 25-ször. Ennyi ugyanis manapság egy átlagos légkalapács percenkénti ütésszáma (mondjuk 1000-1500 között).
A mai légkalapácsok kicsit összetettebbek:
A fejlődés útja egyrészt a hatékonyság - többet, nagyobbat üssön a gép -, másrészt a munkavédelmi szempontontok felé vezetett. A munkavédelembe manapság a gyártók valóban rengeteg munkát fektetnek, csakúgy, mint a hangcsillapításba. Egy ilyen gép mindenképp hangos, és mindenképp gyilkolja az izületeket, de ezen a téren is hatalmas a fejlődés.
Az evolúció természetesen az energiaforrást is érintette: a gőzgépet leváltotta a pneumatika, majd jöttek a benzinmotoros légkalapácsok, valamint a hidraulikus légkalapácsok - igaz, ez utóbbiak sokkal nagyobb méretben, lásd a fenti képen. Manapság pedig az elektromos légkalapácsok terjednek, olyannyira, hogy egy-egy reklámvideóban már le is győzik a pneumatikus társaikat:
Manapság már egy ilyen ipari célú szerszám tervezésébe is bevonják a marketing osztályt, ez megmutatkozik a designban és a névválasztásban is, ez például a Bosch Brute - nehogy valaki azt higyje, hogy ez egy finomkodó kis kalapácsocska:
Noha ezt a szerszámot általában áfás számlára veszik, és nincs minden háztartásban kettő belőle, hatalmas piaca van. Az egyik legismertebb gyártó, az Atlas Copco például jelenleg 42-féle típust árul, és ezek még csak a pneumatikusak.
A légkalapácsok feje természetesen cserélhető, rengeteg típus van, többféle tokmány mérettel:
És ha már reklámoknál tartottunk, a légkalapácsot előszeretettel alkalmazzák hangulatkeltő elemként, legyen az cipő- vagy távcső-reklám.
Itt pedig az autentikus légkalapács felhasználók hatfős csoportját tekinthetjük meg:
A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk |
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek