Az idomfűrészelés és szerszámai
2015.08.24. 05:00 | Tákolmányi 0 Komment
Az idomfűrészelést általában a pontosabb, vagy a különleges megmunkálásnál használjuk. Ilyenek pl. a műszerészfűrész és a lombfűrész.
A műszerészfűrész kerete igen vékony fűrészlap befogására való. A nyeles befogófejet állítható rész segítségével a kengyelen eltolhatjuk és csavarral rögzíthetjük, így különböző hosszúságú fűrészlapok foghatók be.
A fűrészlapot attól függően fogjuk be, hogy a fűrészkeret munka közben hogyan mozog; függőleges munkamozgásnál a húzás, vízszintes munkamozgásnál a tolás irányába. A fűrészlapot a szárnyas anyát meghúzásával feszítjük ki.
Műszerészfűrész
A lombfűrész kerete laposacél, újabban acélcső. Mindkét feszítődarab szilárdan összefügg a kerettel. A befogópofákat szárnyas anyákkal ellátott csavarok szorítják össze. A lombfűrésszel függőleges irányban fűrészelünk. A fűrészlap a húzás irányában dolgozik, ezért behelyezésekor a fogak hegyének a nyél felé kell mutatniuk. A fűrészlapot előbb a nyél felőli oldalán fogjuk be. Ezután bal kézzel testünkhöz szorítva összenyomjuk a keret két szárát és a szárnyas anyával a befogódarabba rögzítjük a fűrészlapot.
Lombfűrész
Minták (sablonok) kifűrészelésekor a munkadarabot fűrészasztalra helyezzük. A fűrészasztal fából készül és háromszög alakú, körben végződő kivágása van. Munka közben az asztalt egy befogódarab segítségével úgy fogjuk be, hogy akadálymentesen tudjunk dolgozni.
Lombfűrészasztal
Fűrészeléskor a munkadarabot bal kézzel szorosan az asztalra szorítjuk, a jobb kéz pedig az előrajzolás mentén vezeti a fűrészt.
Fűrészelés lombfűrésszel
Kivágások fűrészelésekor előbb egy lyukat kell fúrni, hogy az előrajzolt vonalon vezethessük a fűrészlapot. A munkadarabot óvatosan az egyik oldalon befogott fűrészlapra fűzzük, a fűrészlap másik végét pedig csak ezután fogjuk be. Fűrészeléskor a keretet kissé előre kell dönteni. így megfelelőbb lesz a vágás, és a fűrészlap sem akad be. A fűrészlap előredöntésével annyira megnövelhető a bevágás hosszúsága, hogy egyszerre legalább két fog vághat.
Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Kereső
Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...
Utolsó kommentek