Furdancs

Kicsit elmaradtam a kollektoros írásokkal, mert a gyakorlati megvalósítás lassan halad. Elég sok egyéb munka és dolog van, ráadásul ez már mindenképp inkább a következő télen fog -remélhetőleg - hasznot hajtani. De azért van fejlemény.

Régebbi autóknál megszokott jelenség, hogy a biztonsági övet kicsatolva az nem, vagy csak igen lassan tekeredik vissza a helyére. Így aztán sokszor megesik, hogy a kocsiajtót rácsukjuk a félig kilógó övre, rosszabb esetben magára a csatra, amely persze előbb-utóbb el is törik.

Általában azért nem teszünk semmit ezzel a helyzettel a bosszankodáson kívül, mert azt gondoljuk, a visszacsévélő rugó fáradhatott el, és annak (vagy akár a komplett visszacsévélő-mechanikának) cseréje macerás, és vélhetően drága is. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez a helyzet.

Az esővíz összegyűjtése és hasznosítása legtöbbünk számára a kiskertekben, hétvégi házak mellett látható műanyaghordót juttatja eszünkbe. A tetőről ebbe folyik az esővíz, aztán ebből a hordóból lehet öntözni a paradicsomot a kertben. (Ez a hordó továbbá remek lehetőséget biztosít a kertünk és a házunk szúnyoggal való folyamatos ellátására is.)

Azt már kevesebben tudják, hogy az esővíz összegyűjtésére és megfelelő hasznosítására a műanyaghordónál jóval profibb berendezések is vannak, és ezeknek helyük lehet a legmodernebb hi-tech épületben is.

Bizonyára emlékeztek rá, hogy nemrég stábunk egy legénylakásban járt, ahol az élet utat tört magának a lefolyón keresztül, két sziklevél formájában. Ma délelőtt telefont kaptunk a szerkesztőségben, hogy a takarítás ellenére - anya ugyanis kezelésbe vette a mosogatót - egy újabb izé nőtt ki a lefolyóból. Nem szeretnénk botanikai bloggá alakulni és a Kapanyél babérjaira sem törünk, de mint kétkezi alkotó és természetközeli emberek nagy örömmel tárjuk elétek az élet ehhez hasonló apró csodáit. Gyönyörködjünk együtt! Valószínű, hogy ez is paprika. Vagy?

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Ennyi, innentől a többi már csak felesleges szócséplés. Szóltam előre.

Eredetileg a cikksorozat következő része a HP4 bevonat pára és penészedés okozta problémák kezelésében való eredményeiről szólt volna. De miután jött néhány hozzászólás az első poszthoz, úgy gondoltuk, részben erre is kellene reagálni. A válaszadó a Hőpajzs Kft egyik kollégája, aki vállalta, hogy saját nevében, válaszol. (Ő közreműködött az előző írás létrejöttében is.)

Mr. Furdancs írt már a pajszerről, de nem gondolhatta komolyan, hogy igényes, átfogó jellegű értekezés készülhet erről a szerszámról e kép nélkül:

Gordon Freeman, elméleti fizikus, a GameSpot Top10 hős-listájának 5. helyezettje, és hűséges barátja, a pajszer

Mire jó a feszítővas?

A feszítővas kialakításának három lényeges komponense van:

• élezett, ék alakú vég

• szögkihúzó nyílás

• az ék alakú vég és a nyél közötti íves hajlítás

Az ék alakú vég szolgál arra, hogy tárgyak alá vagy közé be lehessen nyomni, feszíteni a szerszámot. Ha ez sikerül, akkor az íves részt támasztékként használva nagy erővel kifordíthatjuk a feszítővas végét, ami a tárgyak eltávolodását eredményezi.

Mai főhősünket számos olyan névvel is illetik az idevágó leírások, melyeket ha egy szerszámboltban kiejtünk a szánkon, akkor pincérfogásban dobnak ki az ajtón. Kért már valaki az eladótól pajszer helyett emelőrudat, vagy emeltyűt? Ugye, hogy nem. Ráadásul ezek a nevek nem is ezt az eszközt jelölik. Ennek a szerszámnak a tisztességes neve ugyanis a pajszer vagy feszítővas. A Ponyvaregény idetartozó jelenete (18+) óta az utóbbi elnevezés szépen felzárkózott.

Szóval ez a finom kis szerszám arra való, aminek kinéz. Nevéből is kiderül, hogy feszíteni lehet vele. Ajtók, ládák kevésbé szofisztikált felbontására tökéletesen alkalmas. Használjuk értelemszerűen. Ennyi.

A pajszerről találtam egy írást is, amiről nem sikerült megfejtenem, hogy pontosan mit is akar, de ti majd rájöttök. ITT olvashatjátok. Aztán még egy zenekar is üzemel Pajszer néven. Nyilván nem karibi latin-zenét játszanak.