Furdancs

Sokan azt gondoljuk, a penészes lakások a technika fejlődésével és az életszínvonal emelkedésével lassan eltűnnek. Azonban aki már utána olvasott a témának, tudhatja, hogy a tendencia épp fordított. Ebben a posztban összeszedjük, milyen okai lehetnek a lakás penészedésének, milyen kockázatokat rejt magában a penészes fal, és milyen sokféle megoldást kínálnak a penészedés megszüntetésére.

Az okok:

Az okok között mindenképp első helyen van a nem megfelelő szellőzés. Ez az a pont, ahol a technikai előrehaladás bajt is okozhat, a nem kellően átgondolt korszerűsítés (nyílászáró csere, szigetelés) miatt megszűnik a természetes levegőcsere a lakásban. Ezekben az esetekben a korábban problémamentes lakások is elkezdhetnek penészedni. Itt a lakásban keletkező pára okozza a gondot, akár már egy kétszemélyes háztartásban is számottevő az emberek által kibocsátott pára mennyisége, amihez hozzájön az esetleges szobanövények, a tisztálkodás, főzés, mosás, felmosás folyamán felszabaduló pára. Ha egy túlszigetelt lakásból ez nem tud eltávozni, akkor bizony kezdődnek a problémák.

A modern ablakokat persze általában lehet beépített szellőző nyílással rendelni, azonban erre sokan nem figyelnek oda.

Szintén gyakori ok a nem megfelelően kivitelezett külső szigetelés. A klasszikus külső szigetelések elzárják a pára útját, tehát a fal természetes lélegzése megszűnhet. Ha a külső szigetelés nem teljesen kiegyenlített vastagságú, ha valahol van gyenge pont (bizony, a sokat emlegetett misztikus hőhíd!) akkor a megemelkedett belső páratartalom máris megtalálta a penésztelep kialakulására alkalmas helyet.

A következő ok, hogy nem megfelelő a falazatot a talajtól elszigetelő nedvességzáró szigetelőréteg, vagy akár ez teljesen hiányzik is. Ez persze főképp talaj közeli helységek esetében okoz problémát. Ilyenkor a fal külső oldaláról kerül be folyamatosan a nedvesség a falazatba, akár magas talajvíz, vagy rossz esőelvezetés következtében. A falazat csak befelé tudja leadni a nedvességet, ez azonban ezekben az esetekben nem elégséges, tehát kialakulhat a penészgombák számára ideális terep. Ilyenkor a külső nedvesség ráadásul a talajban található ásványi sókat is bemossa oldott állapotban a falba, amelyek aztán száradás közben kristályosodnak, térfogatuk nő, és omlasztják, porózussá teszik a falat és főképp a vakolatot. Ki is válhatnak ezek az ásványi anyagok a falon, ez a klasszikus „salétromos” fal kialakulásának oka. Ez alapesetben persze a régebbi építésű épületek esetében, a pincében, a szuterén vagy földszinti lakásoknál gyakori, de az újabb építésű épületeknél is megsérülhet a vízzáró szigetelés (vagy ki is maradhatott az építkezés folyamán), tehát bárhol megjelenhet ilyen jellegű probléma is.

Sok esetben persze több kiváltó ok is fennáll egy időben, (mondjuk egy régi földszinti lakáson cserélnek nyílászárókat) ami a védekezést is megnehezíti.

A kockázat:

A penész persze nem csak esztétikai problémákat jelent, számtalan légúti- és asztmás megbetegedésért, allergiás tünetekért épp úgy felelős lehet mint komolyabb gyulladásos megbetegedések előidézéséért. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a folyamatos orrdugulás, vagy épp a náthás, megfázásos tünetek nem másra, mint az otthonukban található penészedésre vezethetőek vissza! Mert sajnos a penészedés nem minden esetben látható. A számtalan, épületekben előforduló penészgomba között találunk olyanokat, amelyek színe fehér, tehát a festett falon nem feltűnő, de olyat is, amely a vakolatban, vagy épp a tapéta alatt szeret élni. Ha utána nézünk a neten találhatunk épp elég orvosi oldalt, ahol egészen megdöbbentő betegségek kialakulási okai között jön elő a penészes falak között töltött idő. Szóval érdemes tenni a penész ellen, hogy hogyan az persze nem mindegy.

Az ideális páratartalom (relatív légnedvesség) a mi éghajlatunkon a lakáson belül 40-60%. Érdemes lehet egy egyszerű hygrométert beszereznünk, hogy lássuk mi is a kiindulási helyzet.

Mit tehetünk?

A több féle kiváltó ok persze más-másféle megoldást, kezelést követel. Az első pont mindenképp az kell legyen, hogy megtudjuk, mi is a konkrét probléma oka. Számtalan cég foglalkozik a penészedés elhárításával és a lakás belső klímájával, vannak olyanok ahol akár laboratóriumi vizsgálatokat is végeznek a lakában fellelt gombákon, megállapítják a pontos fajt, és azt is meg tudják állapítani, mi a megtelepedésük oka.

A meglévő gombatelepeket nyilván le kell mossuk, erre számtalan szer és recept létezik, a hagyományos háziszerektől (citromlé, sóoldat, ecet, szódabikarbóna) a hypo-n át a komolyabb gombaölő vegyszerekig terjed a skála. Ezek között vannak tartósabb hatásúak is, de ezek mindenképp csak tüneti kezelést adnak, az okokat nem szüntetik meg.

A megfelelő szellőzés biztosítása létfontosságú a gombák elleni küzdelemben. A nyílászárokra, főképp az ablakokra mindenképp kell valamilyen szellőzőnyílás, a fürdőszobába, konyhába kell a pára kijuttatását biztosító ventilátor és elszívó, és persze sokat kell szellőztetnünk. Aki komolyabb megoldást keres, talál olyan céget a neten, akik komplett, az aktuális nedvességviszonyok által vezérelt szellőzőrendszert építenek ki a lakásban, épp a penészedés megelőzése érdekében.

Ha végképp nincs mód a szellőzésre, van sokféle párátlanító, páramegkötő készülék. Ezek különböző méretűek, és a működési elvük is eltérő lehet. A profibb, nagyobb teljesítményű berendezések mindenképp elektromos áramot használnak, tehát üzemeltetésük folyamatos költséget jelent.  

A talajvíz elszigetelése talán a legkeményebb dió. Számtalan cég foglalkozik utólagos nedvesség elleni falszigeteléssel, és a padlók szigetelésére is van jó néhány módszer. Mindenképp meg kell próbálni referenciákkal rendelkező kivitelezőt találni, nem árt több vállalkozót is meghallgatni. Azt tudni kell, hogy szinte minden ilyen eset egyedi, és sajnos vannak olyan épületek, például a nagyobb régi bérházak, ahol tökéletes megoldást nehéz találni. Itt ugye arról van szó, hogy a teljes lakást kellene alulról elszigetelni a talajtól. Ez nyilván nem egyszerű dolog, egy szabadon álló kis családi ház esetén sokkal könnyebben megvalósítható, mint egy méteres falakkal körülölelt belvárosi szuterénlakásban. Ráadásul a problémák ilyen direkt kezelése – tehát hogy mondjuk húzzunk egy folyékony szigetelő réteget a letisztított aljzatra/padlóra – sokszor más problémákat okoz. Érdemes lehet olyan vállalkozót keresni, aki többféle vízszigetelő eljárást is használ, és ha szükséges, tudja ezeket kombinálni is.

A végére hagytam az épület hőszigetelésének kérdését. Itt ugye számtalan külső és belső szigetelés fajta van, sokan az egyikre, sokan a másikra esküsznek, és persze vannak, akik az eljárások kombinálásában hisznek. A klasszikus külső hőszigetelés általában párazáró réteget tartalmaz, ami jó, mert kívülről nem jut be a nedvesség, és rossz, mert belülről sem jut ki. (A penész pedig belül lakik, mint tudjuk.) Vannak persze már olyan külső szigetelő rendszerek, ahol odafigyelnek a szellőzésre, tehát nincs párazáró réteg. A belső oldali szigeteléseknél ugyanezt lehet elmondani. Ha van párazárás, akkor annak bizony lesz belső oldala, ahol a hőkülönbség miatt megjelenhet nedvesedés, majd a penész. Belső oldali szigetelő bevonatoknál is van olyan termék, amely biztosítja a kellő átszellőzést, tehát nem „fullasztja be” a lakást. A hőszigetelésnél alighanem az egyenletes szigetelő hatás kialakítása a legfontosabb, tehát a lakás/ház teljes felületén egyforma legyen a hőkibocsátás. Ezt általában a külső és belső szigetelés kombinálásával tudjuk a legjobban megoldani. 

Mint látható, a penészedés ellen tenni kell, és szerencsére lehet is. A lehetőségek persze bőségesek, de az általános irányelv a sorrendre a következő:

1. Az okok kiderítése,
2. A kialakult penész eltávolítása,
3. A megfelelő szellőzés biztosítása,.
4. A külső nedvesség kizárása. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.