Az idomacél hajlítása
2015.05.11. 05:00 | Tákolmányi 0 Komment
Szögacélból készült keretek hajlításakor a szögacél egyik szárát a sarkoknál kivágjuk. Ügyeljünk arra, hogy a kivágás éleinek meghosszabbításai legalább a szögacél másik szárának semleges szálában találkozzanak. A hajlítást csak ezután végezzük el.
Szögacélokat és laposacélokat a külső szálak megnyújtásával hajlíthatunk. A kalapács fokával sűrű ütéseket mérünk a szögvas vagy a laposvas vízszintes lapjára. A kalapáccsal kissé ferdén ütve a külső szálakat jobban megnyújtjuk, mint a beljebb levőket, s így a munkadarabot a kívánt ívben tudjuk meghajlítani.
Ívelt hajlítás
Ha szögacélt vízszintes szárával befelé hajlítunk meg, a szárak által eredetileg bezárt derékszög hegyesszöggé torzul el. Ezt úgy előzhetjük meg, hogy a hajlítás előtt a szögacél szárait tompaszögűvé kalapáljuk. Ha ezután végezzük a hajlítást, a szárak ismét derékszöget fognak bezárni.
Ha a szögacélt vízszintes szárával kifelé hajlítjuk, a szár külső széle erősen megnyúlik. Könnyen repedések keletkezhetnek, a vízszintes szár lefelé kitér és a függőleges szárral tompaszöget zár be. Ezt hajlítás közben állandó kalapácsütésekkel tudjuk megakadályozni. Célszerűbben járunk el, ha a szögacél szárait hajlítás előtt hegyesszögűvé kalapáljuk. Ha ezután a szögacélt végleges alakjára hajlítjuk, szárai ismét derékszöget fognak alkotni.
Szögacélt vízszintes szárával kifelé úgy hajlítunk, hogy a szár külső részét megnyújtjuk, vízszintes szárával befelé pedig zömítjük.
Szögacél hajlítása vízszintes szárral befelé és kifelé
A munkát nagyon megkönnyíti, ha a munkadarabot készülékbe fogva hajlítjuk. Mindkét irányba való hajlításkor a szögacél vízszintes szárára is ütünk (c és f felületek), hogy annak felemelkedését, tehát a keresztmetszet hegyes- vagy tompaszögűvé torzulását megakadályozzuk. A munkadarabot az a és d pontoknál rögzítjük, a hajlítóerőt pedig a b és az e felületre összpontosítjuk.
Szögacél hajlítása készülékben vízszintes szárral befelé
Szögacél hajlítása készülékben vízszintes szárral kifelé
Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Kereső
Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...
Utolsó kommentek