AJÁNLÓ
 
05:00
2015. 07. 27.
A szegecs olyan kötőelem, amely végeinek megfelelő alakításával szerkezeti elemek összefogására...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 07. 27.
Az ipari gyakorlatban elég gyakran előfordul, hogy két vagy több alkatrészt úgy kell összekötni,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 07. 27.
A különböző alkatrészek szerkezeti összekötéséhez különböző nagyságú és alakú...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 07. 27.
Ahhoz, hogy egyenes vonalú sík felületet kapjunk, úgy kell reszelni, hogy a kézi erőtől származó...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 07. 27.
A reszelés egyike azoknak a megmunkálási műveleteknek, amit szinte minden vas- és fémipari...
A bejegyzés folyatódik
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Fémipari alapok: fűrészelés

A nagyobb keresztmetszetű anyagokat vágással vagy nyírással vagy nem lehet darabolni, vagy nem gazdaságos. Vastagabb anyagok be- és kivágása az említett műveletekkel sok esetben nem oldható meg. Mindezek a műveletek fűrészeléssel könnyebben és gyorsabban elvégezhetők.

ff.jpg

A fűrészelés célja tehát nagyobb keresztmetszetű munkadarabok darabolása, azokon ki- és bevágások készítése, ill. a felesleges anyagréteg eltávolítása, vagy a munkadarab előnagyoló megmunkálása. A fűrészelést végezhetjük kézi vagy gépi erővel.


A fűrészlap élkiképzése
Fűrészeléskor fémfűrészlapot használunk. A fémfűrészlap fogakkal ellátott acéllap. Készülhet kétoldali vagy csak egy oldali fogazással. A fűrész többélű forgácsolószerszám. A fűrészlap egyes fogainak ugyanolyan hatása van, mint egy sor egy más után álló egyforma vágónak.

fem_aug_a14.jpg

Egy- és kétoldalú fogazatú fémfűrészlapok


A fűrészlap elve
Ha a fűrészlap mélyebbre hatol az anyagba, a súrlódás az oldalfalakon fokozódik, és a fűrészlap beszorul a vágott résbe. Ezért a fűrészlap forgácsoló éleit úgy alakítják ki, hogy azok szélesebb rést vágjanak, mint amilyen a lap vastagsága.

Ezt háromféleképpen lehet elérni:
- Kihajtogatással: A fogakat felváltva jobbra és balra kihajlítják.
- A fogak hullámvonalú elhelyezésével: a lap síkjából három vagy négy fogat nyomnak ki hullámvonalban.
- A fogak zömítésével: a fűrészlapot a vágóélen zömítik úgy, hogy a fogak szélesebbek legyenek, mint a fűrészlap.

fem_aug_a02.jpg

Különböző fogazatok

Ha a fűrészt nyomás alatt végigtoljuk az anyagon, arról mindegyik ék alakú fog kis forgácsot választ le. A forgácsokat a fogközök magukkal viszik és a vágás végén kiesnek.

Kemény anyagba a fogak nehezen hatolnak be és csak kis forgácsokat választanak le, ezért ha szívós anyagok fűrészelésekor jó teljesítményt akarunk elérni, sűrű fogazatú fűrészt kell használnunk, hogy a fűrész sok foga forgácsoljon egyszerre. Ha azonban nagyon széles munkadarabot fűrészelünk, a fogközökben túl sok forgács gyűlik össze, tehát ilyenkor keményebb anyaghoz is ritkább fogazatú fűrészt használjunk.
Lágyabb anyagokba a fogak mélyebben nyomulnak be és vastagabb forgácsot választanak le. Ilyen anyagokhoz nagyobb fogközökre, tehát ritkább fogazatokra van szükség, hogy az összegyűlő forgács ne tömje el a fogközöket. A metszőszög ebben az esetben kisebb, a fogközök pedig lekerekítettek.

Az elmondottaknak megfelelően a fémfűrészlapok különböző sűrűségű fogazattal készülnek. A fogak sűrűségét 25 mm-es hosszra eső fogosztással mérjük. A szabványos fémfűrészlapok 25 mm-enként 14, 16, 18, 22 és 32 foggal készülnek. A bevágás megkönnyítésére gyártanak olyan fémfűrészlapokat is, amelyeknek fogai 25 mm-enként egyenletesen 14-32 fogszámig növekednek.

fem_aug_a03.jpg

A fogak sűrűségének megállapítása

A fűrészlapokat a következők szerint választjuk meg: Lágy anyagokhoz és nagyon széles, szívósabb munkadarabokhoz ritka fogazatú (25 mm-enként 18-22 fog). Igen szívós anyagokhoz és vékony falú munkadarabokhoz (csövek, lemezek) sűrű fogazatú (25 mm-enként 32 fog) fűrészlap szükséges.

fem_aug_a12.jpg

A nyomóerő elosztása

Fűrészeléskor a forgácsolás teljesítményét a fűrészre gyakorolt nyomás és a sebesség - amellyel a fűrészt a munkadarabon vezetik - határozza meg. A forgácsoló erő- és sebesség függ az elfűrészelendő munkadarab anyagának tulajdonságától. Az ellenálló erő, amelyet a megmunkálandó anyag a fűrészfoggal szemben kifejt, az anyag szilárdságától és keménységétől függ. Lágy anyag kevésbé áll ellen a forgácsolásnak, ezért nagyobb forgácsoló-sebességgel fűrészelhető; a szívós anyag viszont kisebb forgácsoló-sebességet kíván. A fűrészelés forgácsolós-ebességének mértékegysége a fűrészlap egy perc alatti ide-oda mozgásának száma. A fűrészlap egyszeri ide-oda mozgását nevezik kettőslöketnek.

varia2_02.gif

A vágási nyomás függ még a vágás hosszától is. Azonos vágási nyomást feltételezve kis vágási hossznál az egyes fogakra nagyobb nyomóerő jut, mint hosszabb vágásnál.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.




Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek