Furdancs

A határvonalak és a furatközéppontok bejelölése után a pontozás következik. A pontozás az előrajzolt méretek tartós megjelölésére való, szerszáma a pontozó.

A pontozó anyaga edzett szénacél. A legkisebb szabványos pontozó hossza 100 mm, átmérője 8 mm, a legnagyobbé pedig 160 mm, átmérője pedig 18 mm.

A pontozást - attól függően, hogy vonalak mentén vagy furatközéppontokhoz alkalmazzuk - más-más szögben köszörült pontozóval végezzük. A vonalpontozáshoz kisebb csúcsszögű (30-40°), a furatpontozáshoz nagyobb csúcsszögű (60°) pontozót használunk.

A pontozó igen kemény acélból készül, mert egyébként tompulónak hívnánk

A 60°-os csúcsszögű pontozóval végzett vonalpontozás bizonytalanná teszi a megmunkálást, és nyomai a kész munkadarabokon is megmaradnak. Ha viszont rajzpontozót használunk a furatközéppont bejelöléséhez, a fúró nem kap megfelelő vezetést, és oldalirányban könnyen elmozdulhat a furatfészekből.

A pontozó köszörülése

A pontozást úgy végezzük el, hogy a ferdén tartott pontozó hegyét óvatosan a vonalra vagy a vonalak metszéspontjára helyezzük, miközben kezünket megtámasztjuk. Ütés előtt a pontozót az anyag síkjára merőlegesen állítjuk, majd a kalapáccsal a felső végére kisebb ütést mérünk. Eltérő nagyságú kalapácsütések különböző nagyságú pontozási jeleket (pontfészkeket) hagynak.

Pontfészek

Vonalpontozáskor ügyelni kell a pontok egymástól való azonos távolságának betartására és a kalapácsütések egyenletességére. Az ívelt szakaszon a pontok sűrűbbek legyenek, mint az egyenes szakaszon.

Vonalpontozás

Furatközéppont pontozásakor a pontozót az előrajzolt vonalak metszéspontjába kell helyezni.

Furatpontozás

A furatközéppont pontozása után a fúrandó lyuk átmérőjének megfelelő ellenőrzőkört húzunk, amely lehetőséget ad annak megállapítására, hogy a fúró nem „mászott”-e el. Az ellenőrzőköröket is pontozzuk a tengelyvonalak metszéspontjaiban.

Ellenőrzőpontok

Ha a pontozást és a fúrást jól végeztük el, fúrás után az ellenőrzőpontok félig megmaradnak. Ellenőrzőkor és ellenőrzőpontok nélkül a furathely ellenőrzése nehéz.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

Köszönet a conrad.hu webáruháznak, amiért néhány illusztrációt a kínálatukban kapható eszközökkel mutathattunk be.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.