Furdancs

A fürdőszobák egyik legfontosabb része a csaptelep, köznapi nevén a csap. Nem nagyon kell elmagyarázni, hogy miről van szó, azt viszont sokan tapasztalhattátok már, hogy a nem megfelelő csaptelep kiválasztása egy soha véget nem érő szappanoperává alakíthatja a fürdőszobai létet. Kezdjük azzal a helyzettel, hogy mi van akkor ha viszonylag rövid időn belül kezd csöpögni a nemrég felszerelt csap. Hamar vízkő képződik, és egy állandó nemkívánt párbeszéd arról, hogy kellene már csinálni valamit vele. A férfilakosság részéről egy darabig elodázható a dolog, a fürdőszoba ritkább látogatásával, főleg a feleségünkkel együtt. A vízkő vörös posztó a háziasszonyok szeme előtt. Ne játszunk vele! Aztán könnyen bevonódnak a szomszédok is a szappanoperába (érted: szomszédok), ha mondjuk nem figyelünk arra, hogy a csapoknak bizony van úgynevezett akusztikai besorolásuk. Egy társasházban tud az elviselhetetlenségig hangos lenni egy csaptelep.

Posztunkkal abban próbálunk segítséget nyújtani, hogyan válasszuk ki a szédítően széles választékból a legmegfelelőbb terméket. Nem térünk ki az esztétikai és design szempontokra, hiszen ez nagyon szubjektív és mindenki jól ismeri a saját ízlését. Igyekszünk ellenben, minél részletesebb technikai és műszaki tájékoztatást adni. Kezdjük!

A csaptelepek a hálózatból érkező hideg és meleg vizek keverésére szolgálnak - ezért gyakran keverő-csapnak is nevezik őket. Általában sárgarézből készítik öntéssel. Leggyakrabban nikkel-króm bevonattal látják el, de a 90-es években divatosak voltak a színterezett (pl.:fehér) bevonatok is.

Elhelyezés

A kád, zuhany (és egyes konyhai) csapok általában falra szereltek, a mosdó, bidé, és manapság a mosogató csaptelepek pedig általában álló kivitelűek. Az utóbbi években egyre elterjedtebb megoldás a falba süllyesztett kivitel (elsősorban kádhoz és zuhanyhoz).

Elvétve készülnek még úgynevezett alsó hidas csaptelepek (elég archaikus megoldás, ma már luxusnak számít) pl.: kád peremre szerelve.

Csatlakozás

Az álló csapokat flexibilis vagy fix (krómozott lágy-rézcső) bekötőcsövekkel szállítják.

Balra flexibilis, jobbra a fix bekötőcső

Sokan azt gondolják, hogy a fix bekötőcsövek gyengébb minőségre utalnak. Ez leggyakrabban pont fordítva van. Tény, hogy jóval nagyobb tapasztalatot és kézügyességet igényel a szerelése, de tipikus „örökéletű” megoldás. Leggyakrabban a német „belpiacra” gyártott termékeken láthatunk ilyen megoldást. Sokkal fontosabb rész a mosdókagylóhoz vagy a mosogatóhoz való csatlakozás.

Általában (és szerencsés esetben) egy erős és hosszúkás anyacsavarral tömítéseket és egy fémlemezből vagy merevített műanyagból készített ellendarabot szorítunk a berendezési tárgy alsó feléhez.

 Ellendarab fémlemezből

Ellendarab merevített műanyagból és gyors-csatlakozós anyacsavarral. Ezt a megoldást általában nehéz, nagy testű csaptelepeknél használják. Pl.: álló mosogató csap

2,5mm vastag ellendarab

Olcsóbb termékeknél előszeretettel spórolják ki az anyagot az ellendarabból, aminek gyakran az a következménye, hogy a csavar begyűri a lemezt a mosdókagyló csapnyílásába. Fontos szempont a csaptest mérete, amely - a jó ízlés határán belül - minél nagyobb, annál jobb! Ugyanis hiába erős az ellendarab, ha a túloldalon kicsi és gyenge a csaptest. Ne válasszunk olyan állócsapot, amelynek a talpátmérője kisebb mint 45 mm! Persze a nagy méret nemcsak emiatt fontos, de erről majd később.

Hamarosan folytatjuk minisorozatunkat. A következő epizódban szó lesz a csapok működési elvéről, a már a bevezetőben említett zajkibocsájtásról és különleges megoldásokról. Addig emésszétek a fentieket, hamarosan folytatjuk.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.