Furdancs

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel "Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák" című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Néhány hónapja állást foglaltunk a Paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Akkor azt ígértük, hogy indítunk egy cikksorozatot a témáról, pontosabban megpróbáljuk kicsit jobban bemutatni a Paks2 esetleges alternatívájául szolgáló technológiákat. Mert ilyenek vannak, elérhetőek és megfizethetőek. Csak épp a legtöbben nem is ismerik ezeket.

A szigetelésról szóló posztjaink kapcsán már többször felmerült, mi lenne, ha minden épületet leszigetelnénk magyarországon?

A válasz egyszerű, és ezzel rögtön le is lőjük a poént: évi 150 milliárdot spórolnánk...

Manapság abszolút reneszánszát éli az otthoni kenyérsütés. Mindenhonnan ez folyik, folyamatosan jobbnál jobb receptekbe botlunk minden fórumon. Természetesen mi sem maradhatunk ki ebből, különösen, hogy itt az új kenyér ünnepe...

Szerencse, hogy szerkesztőségünk oszlopos tagja, Thoreau kolléga nagy barátja a kelt tésztáknak, és sokszor lusta elbiciklizni a boltig. A továbbiakban egy ilyen kenyérpótlás leírását olvashatjuk.

Elnézést a szakállas szóviccért, de elérkezett a nap, mikor elkészítettem első Nyomtatott Áramköri Lapomat, és ezt itt dokumentálom mindenki okulására. Szinte óhatatlanul felmerül az igény, hogy saját gyártmányú elektromos gépeink vezérlését is házon belül oldjuk meg. A NYÁK szilárdan rögzíti, valamint elektromosan összeköti az alkatrészeket és kapcsolóelemeket és olcsóbb is az átláthatatlan sorkapcsoknál. Mivel már többször ismertettem elektronikai oktatócsomagokat, legalább említés szintjén szeretném bemutatni az áramköröket összefogó lap elkészítését.

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel "Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák" című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Miután a környezetvédelem és az újrahasznosítás szívügyünk, egy korábbi cikkünkben említett sörnyitó alkalmatosságok rendszeres használata után keletkező söröskupakokat is el kell használjuk valamire. Csinálhatunk belőlük például faliórát.

Aki dolgozott már fával, tapasztalhatta, hogy a faanyagok túlnyomó többsége még "holtában" vagyis feldolgozott állapotban is "élő" anyagként viselkedik. A környezet változásaira, a hőmérséklet és főképp a levegő nedvességtartalmának emelkedésére/csökkenésére vagy épp a direkt napsütés hatására bármikor képes némi alakváltozásra, vetemedésre.

Folytatva az első részben csak finoman, tudományosan előremutató rombolást, megkezdjük a multifunkciós irodai nyomtató levetkőztetését. Nem öncélú pusztítás a cél, hanem egy minőségi őskövület tanulmányozása, majd újrahasznosítani a bőségesen kinyert alkatrészeket.

Bár mindenféle szifonokról már esett szó itt a blogon, azért egy velem történt esetről és az ezzel kapcsolatos tapasztalásokról írnék néhány szót. Bár az írás egy konkrét eset okán született, de végül is nem ez a fontos, hanem a jelenség amit bemutat. Kezdésnek rajzoltam egy teljesen egyszerűsített sémát, ahogy egy hagyományos szifonnal szerelt lefolyónak működnie kellene:

Mint látható a rajzon, a víz felülről érkezik, feltölti a szifont, majd ha eléri a lefolyó szintjét távozik a csatorna irányába. Persze, ha minden jól szuperál...