Vendégposzt - Paraszt fitness, kettlebell fából
2013.10.12. 10:00 | zsibbant 0 Komment
Sziasztok!
Zsibbant vagyok a zsibbantbarkacs.blog.hu oldalról.
A Furdancs Blogos srácoknak megígértem, hogy a következő agymenésemet náluk publikálom. Bő két hónapos késéssel, íme. Egyes bekezdéseknél igyekeztem nagyképű és kioktató lenni .
A kettlebell ugye a funkcionális edzés hívei között elterjedt. Ami amúgy egy piszok jó dolog, szeretem. Én alapvetően a saját testsúlyos gyakorlatokat perforálom, egyszerűen azért, mert. Tök jó a súlyzós edzés is, egyszerűen "not my cup of tea", de néha fűszernek jó. Aztán egyszer volt egy olyan, hogy meséltem ilyen testsúlyos gyakorlatokról egy ismerősömnek, aki mondta, hogy jajaja, az milyen jó dolog, mennyivel jobb, mint a súlyzózás, és el is akar kezdeni megint kettlebell-ezni.
Találós kérdés: ha nem rúdra szerelt tárcsa, hanem füles gombóc formája van egy vasnak, akkor az már nem súlyzó?
Nem akarok belemenni semmilyen vitába a funkcionális vs. testépítő, súlyzós vs. testsúlyos, izolációs vs. teljes testet megmozgató edzéseket illetően. Szerintem mindegy mit csinálsz, ha nem haragítasz magadra másokat, és ésszel csinálod. És ugye többet ésszel, mint ész nélkül.
Mindenképpen szeretnék idézni az ellentmondásokkal teli életű, de szakmailag zseniális Mike Mentzer-től. Az alábbi mondatot egy Marcus nevű német testépítő edzeményének mondta: "Ne feledd, testépítők vagyunk, nem súlyemelők."
Tehát, ha már fűszernek szeretek súlyzós edzéseket is űzni olykor, meg a kettlebell amúgy is egy mókás külsejű dolog, és én szeretem a mókát, akkor miért ne csináljak ilyen kis izéket, amik jók funkcionálisos súlyzósasos mindent megmozgatósos ugyanakkor olykor egyben izolációs gyakorlatokhoz is?
Íme a recept:
Keress fel egy rönk lelőhelyet.
Válassz ki egy masszívabb darabot.
Vágj le belőle annyit, amennyit akarsz. Én 4-7 kilóban gondolkoztam. A mérleg meg egy hosszúságot mérő eszköz jó barátod lehet, mielőtt elkezdesz fűrészelni. Kihúztam egy 30 kilós darabot, aztán úgy aprítottam, hogy a finommunkát követően lett belőle két 4,5 kilós darab (10 deka difi van a kettő között), egy cca. 6 kilós, meg egy cca. 7 kilós darab. Hibbbbbbbbbbbbátlan, köszönöm szépen, ügyes voltam, már megint. Meg ugye fizika óra, sűrűség. Ha 15 kilós kettlebellt akarok csinálni fából, az kissé helyigényesebb, macerásabb, mint vasból, még egy ok, amiért nem akartam 7 kilósnál nagyobb darabot. Íme az első levágott darab.
Mivel lakásban is tervezem használni ezeket a marhaságokat, a tisztaság jegyében gondoltam, hogy megpucolom a rönköket.
Nagyjából meghámozott formában:
Kisflex elő, jöhet a csiszolás.
Mindet megcsiszoltam (ugye a finommunka része), és akkor most jöhet a mérleg megint.
Jó, 5 dekával kevesebb, mint 4,5 kg. De és?
Csoportkép.
És akkor most lehet füleket csinálni. Hát nem egészen olyan lesz, mint az eredeti kettlebell, de ugye aki szokta nézni a blogomat, az tudja, hogy a csak azért is renitens megoldásokat szoktam szeretni használni. Tehát: adott volt egy vékonyabb kötél, azt megfelelő hosszúságú darabokra elvagdaltam. Kis kitérő a megfelelő kötél aprításról. Ahol el akarom vágni, ott célszerű mondjuk szigszalaggal körbetekerni, ami összetartja így a fonatot, és nem fog elvágás után széthullani. Lásd:
Ha ez megvan, akkor csinálj hurkokat a darabok mindkét végére.
Igen, ezzel a szigszalagos megoldással jók vagyunk. Megtartja, nem fog elrohadni, elszakadni stb az anyag, és így edzés közben lábra hullani, ezáltal nagy jajveszékelést okozva. Egy láda Jameson viszkiben merek fogadni, hogy több hónapos aktív használat után se fognak ezek a 4-7 kilós redneck-bell-ek szétesni, mert a szigszalag nem tartotta. Hidd el, jó az. A diófára egyszer évekkel ezelőtt felkötöztem egy acélkötél darabot, és arra kampóval felakasztottam egy csigás lehúzó rúdját, és azon húzódzkodtam. Amikor leszedtem most nyáron, megnyúlt fejjel tapasztaltam, hogy jéééé én ezt az acélkötelet, valamint annak a hurokját, amiben a kampót, majd arra a rudat akasztottam, nem szorítóval, hanem szigszalaggal fogtam meg. Igaz, nem kevéssel. De pár telet meg edzést simán túlélt. De bevallom az őszintét, azért majd kötöződróttal, vagy valami kötélbilinccsel rá fogok segíteni, mert az ördög és a fizika alaptörvényei nem alszanak.
Jöhet a csavar, és az alátét. Előfúrás. Csavarhúzás. És itt megálltam egy pillanatra. Az oldalára, vagy a végére csavarozzam a kötelet? Ha rönk végére rakod, akkor meglehet, hogy a széle zavaró tényező lesz, kissé vágni fogja a kezedet egyes gyakorlatoknál. Kipróbáltam, és tényleg, így a szélére raktam.
És akkor kész is volnánk. 4 csinos kis redneckbell. Vagy parasztbell. Vagy timberbell. Vagy zsibbantbell.
Ha kedvet kaptál egy redneckbellhez, és van minden, ami kell hozzá, akkor hajrá. Kezdőknek: ne egyből 100 kilót akarj megmozdítani, melegíts be edzés előtt alaposan, és azért látogass meg 1-2 kettlebelles edzést.
Egy rendkívül fontos gondolat! A kötél-fül miatt mozgékony a tárgy. Tehát hiába kapaszkodsz a fülébe veszettül, attól még a súly billeghet alatta. Értem? Ebből adódóan megeshet az, hogy bizonyos kettlebell gyakorlatok nem úgy működnek, mint kéne, vagy egyáltalán nem működnek. Ezek nem tökéletes kettlebell-mások, pusztán az alapötlet hasonló, de a kivitelezés más. Ha kettlebell felhasználó vagy, és úgy találod, hogy nem úgy működnek ezek a billegő füles rönkök, ahogy megszoktad, akkor kérlek, még ne fikázd le. Inkább keresd a benne rejlő lehetőségeket. Egy Chuck Norris filmben (Eye for an eye - magyar fordításban: Te nem lehetsz gyilkos) mondta az öreg harcművész mester, miután tárcsázós telefonnal leütött egy rossz fiút: "a jó harcos mindennek hasznát veszi"
Buenos Aires
Zsibbant
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek