Furdancs

Naponta tisztálkodunk, gyakran mosogatunk és nem is gondolunk arra, hogy az elhasznált vízbe, mennyi szennyeződés kerül. Ezek kis része ugyan fennakad a mosdók, kádak, mosogatómedencék felső szennyszűrő kosarán, ám az vízbe ezeken kívül még sok olyan anyag is keveredik, amelyek a lefolyócsövön át távoznak a szennycsatornába. Ezt részben összegyűjtik az ún. zsírfogó szifonok, amelyeknek az alján az ilyen üledékek fokozatosan lerakódnak. Ezért fontos, hogy ezeket legalább félévente kitisztítsuk. Ehhez ugyan némi szerelésre is szükség van, amely azonban esetenként tönkre is teheti e szerelvények menetes részét.

Forrás: hazilag.net

A szifonok ugyanis szétszedhetőek, elemei szorítógyűrűkkel kapcsolódnak egymáshoz, amelyek minden szétszerelést megszenvedhetnek. Különösen a műanyagból készültek kényesek a feszegetésre és a gondatlan visszaszerelésre. Márpedig a nem gyakran szétszedett zsírfogók elemei egy idő múlva szinte összetapadnak és csak erősebb ráhatással lazíthatók ki. Ennek oka többnyire a menetes részekbe szivárgott szennyes lé, amelyik a használaton kívül kiszáradva,mint egy ragasztó, tapadó kötést hoz létre a menetes részek között.

A szifonok általában ún. búra szifonok, amelyeknek az alja lecsavarható, viszont a hattyúnyakú, inkább a bűzelzárást szolgáló csatlakozó egységek is menetes szorítógyűrűvel csatlakoznak a lefolyócsőre, illetve a szennyvíz hálózatba csatlakozó csőre. Ha ezek menete szét-, vagy visszaszerelés közben megsérül, a csatlakozás helyén szivárgás alakul ki. Erre a menetes rész mellett kialakuló vízköves gallérból lehet következtetni. A műanyagból készült szifonoknál az anyag könnyebb hasadása miatt gyakrabban jelentkeznek ilyen lappangó szivárgások okozta lerakódások amelyek nem is szüntethetők meg. Pontosabban az ilyen szivárgó csatlakozásokat különféle tapaszokkal körül kenve próbálják egyesek megszüntetni, ám ez még a fémből készült szifonoknál sem ér sokat. Hátránya, hogy amikor már elviselhetetlen a szivárgás mértéke, akkor a szifon szétszerelése már sokkal nehezebb, különösen, ha valamilyen két komponensű ragasztóval lett előzőleg „javítva”. Ilyenkor érett meg a helyzet a szifoncserére.

Ehhez szükséges a szennyvízhálózat csatlakozó csőcsonkjának a mérete, ami általában 35-50 mm átmérőjű, valamint a mosdó, vagy mosogató medence kifolyójának faltól való távolsága. A becsatlakozáshoz esetenként szűkítő idomok használhatók.  A szifonokat bizonyos esetenként toldó elemekkel kombinálva lehet a szennyvízcsőbe csatlakoztatni. A szifon készletek ugyan minden szükséges elemet tartalmaznak a cseréhez, ám az esetleges toldásokhoz egyéb csatlakozó elemek is szükségesek lehetnek. A búrás szifonok előnyösebbek a zsíros szennyeződések ülepítéséhez, ám a lefolyócső hosszát úgy kell bemérni, hogy annak vége a szifon búrájának kifolyónyílása alá kerüljön 30 mm-nyivel lejjebb. Ezt a csövet esetenként rövidebbre kell szabni. A kifolyónyílás alá merülő cső biztosítja a szifon bűzelzárását és e mellet elég hely marad a búra alján a csapadék ülepítésére is. A hattyúnyakas lefolyócsőnél is fontos, hogy az ívelt része a kifolyócső alá kerüljön és a rácsatlakozó lefolyócsövet kell a kellő méretre vágni, ám ülepítésre ez kevésbé alkalmas.

A könnyű szerelhetőség érdekében minden menetes részt és tömítőgyűrűket még a beépítésük előtt ajánlatos szilikonzsírral bekenni, amely víztaszító és jó kenést biztosít még a fémes meneteknek is.  Szabadon álló mosdók alá elegánsabb, ha krómozott búraszifont szerelnek, a műanyagból készültek azonban megfelelnek a szekrénybe zárt mosogató medencék alá. A hattyúnyakas szifonokat azonban célszerű kerülni, mert az ívelt részén hamar megül a sűrű szennyeződés és ezt már sokkal nehezebb kitisztítani. A menetes elemeket még a műanyag szifonoknál is  minden esetben szilikonzsírral bekenve kell könnyen oldhatóvá tenni. A szennyezőanyagok leülepedését pedig végül mindig kevés tisztítószert használva és utána bő forró vizes öblítéssel lehet jelentősen csökkenteni.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.