Furdancs

Mára, szakértő segítséggel, olyan listát tárunk elétek, amely tisztába tehet néhány dolgot  fejetekben, illetve számos, szigeteléssel és energiahatékonysággal kapcsolatos kérdésre is választ kaphattok. A témában felmerülő tévhitek vastaggal szedve, a válaszok pedig alattuk.

Az energetikai korszerűsítés azt jelenti, hogy megújuló energiát használok.

Az, hogy energetikailag korszerű az ingatlan azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint azelőtt. A megújuló erőforrások (pl. napkollektor) használata hasznos, de megtérülési ideje lényegesen hosszabb, mint az épület hőtartását segítő beruházásoké.

Minden energiahatékonysági beruházás egyformán megtérül.

Előbb-utóbb valóban megtérülnek ezek a befektetések, hiszen minden energiahatékonysági beruházás csökkenti az épület energiafogyasztását. A megtérülési idő azonban korántsem egyezik: bizonyos beruházások, mint a megfelelő szigetelés vagy egy komplex felújítás akár 2-4 év alatt is megtérülhet a tulajdonosnak, míg az ablakcsere önmagában kb. 19, napelemes rendszer kb. 8 év, a napkollektor pedig kb. 10, sőt, akár 20 év alatt hozza vissza az árát.

Ha megfelelően megtervezik a felújítást, biztos, hogy elérjük a kívánt energia-megtakarítást.

A tervezésnél optimális szigetelést a kivitelezés során a költségcsökkentés miatt gyakran gyengébb hatásfokú anyagra cserélik ki vagy silányabb minőségben helyezik fel és az épületszerkezet hibái is kritikus fontosságúak lehetnek a felújítás hatását tekintve. Hiába tervez be jó minőségű szigetelőanyagot a szakember, ha a tervezett építési vagy felújítási költségek túllépése miatt a megrendelő alacsonyabb árfekvésű vagy rosszabb minőségű szigetelést választ. Ennek később az épület tervezett energiafogyasztása látja kárát, mely azonban nem feltétlenül látszik a lakcímke igazoláson.

Mindig a szigeteléssel kell kezdeni az épület felújítását.

Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók szigetelésével vagy cseréjével, illetve épületszigeteléssel. Ahol viszont nyílt égésterű kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere szakértők szerint életveszélyes lehet.

A nyílászáró csere és a szigetelés csak együtt valósítható meg.

Ablakot úgy is lehet cserélni, hogy a régi tok bent marad; így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor előbb kell végrehajtani az ablakcserét, és ehhez lehet majd igazítani a hőszigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, hőhíd alakulhat ki, elindul a penészedés.

Mindegy, hogy a ház melyik részével kezdem a szigetelést.

A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ezt szakemberek hőkamerával könnyen fel tudják térképezni, és tanácsot adni arról, a homlokzatot, falakat vagy tetőteret, lábazatot kell elsősorban szigetelni.

Szigeteléssel csak 1 szinttel javítom a házam energetikai besorolását.

Felmérések szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energiamegtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat.

Alapanyag vásárlásnál elsősorban a szigetelés vastagságát kell nézni.

A szigetelőanyag R-értéke, vagyis a hővezetési ellenállás sokkal jobban mutatja az anyag minőségét, hőtartó képességét, mint a vastagság. A hővezetési ellenállás jele: R, mértékegysége m²K/W (azaz: négyzetméter*Kelvin/Watt). A szigetelés vastagságával arányosan, az R-érték minél nagyobb, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége.

Nem számít, milyen típusú szigetelőanyagot helyezünk fel az ingatlan különböző felületeire, nyugodtan vehetjük az éppen akciósat.

A szigetelésnél alapszabály: megfelelő anyagot a megfelelő helyre kell felhelyezni. Az üveggyapot szigetelést lakossági felhasználásnál a családi házak és középületek magastetőinek és belső válaszfalainak szigetelésére javasolják. Az ECOSE® technológiával készült üveggyapot szigetelés magastető, belső válaszfalak, födém és álmennyezet szigeteléséhez alkalmazható. A kőzetgyapot szigetelést külső homlokzati szigetelésként ajánlják. A Heraklith fagyapot szigetelés rendszerben hangszigetelésre is kiváló, alkalmazását pedig belső válaszfalak, homlokzat, alulról hűlő födémek területére javasolják.

Ha külön-külön összeválogatom a szigetelés kellékeit - szigetelés, ragasztó - akkor jövök ki a legolcsóbban.

A szigetelés kivitelezésénél is ajánlott rendszerben gondolkodni, hiszen a gyártók úgy fejlesztik ki termékeiket, hogy azok tökéletesen kiegészítsék egymást, így rendszerben alkalmazva a leghatékonyabbak. Mivel ezek többsége nem általános sztenderd alapján készül, egyes termékek minősége vagy összetétele eltérhet egymástól, ezért a pontos kivitelezéshez ajánlott ugyanannak a gyártónak a termékeiben, rendszerben gondolkodni.

Nem éri meg hitelből szigetelni.

Szigetelést még hitelből is megéri megvalósítani. A hitel ugyanis, a szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energia-megtakarítás mellett gyakorlatilag önfinanszírozó.

A polisztirol szigetelés nem éghető.

A polisztirol szigetelés közvetlen, nyílt láng hatására lángra kap, „E” tűzvédelmi besorolású (éghető) Ezzel szemben a kőzet- és üveggyapot szigetelések természetes módon tűzállóak, és „A” tűzvédelmi besorolásúak (nem éghető).

A polisztirol szigetelés olcsóbb, mint a kőzetgyapot, ezért az alkalmazás helyétől függetlenül inkább ezt éri meg választani.

Az alapanyag ára kőzetgyapot szigetelés esetében valóban nagyobb, mint a polisztirolé, az elkészült szigetelésrendszerek árstruktúrájában (szigetelés, üveggyapot háló, ragasztó, vakolat rendszer és a kivitelezés munkadíjában) azonban mindössze 25-30% különbség van a polisztirol és kőzetgyapot szigetelésrendszerek között. Mivel az árkülönbség nem jelentős, a szakemberek elsődlegesen a „megfelelő szigetelést a megfelelő helyre” elvet javasolják a beruházásnál. Magas házak külső szigetelésére például tűzvédelmi szempontból kőzetgyapot a javasolt szigetelőanyag.

Nehezen hozzáférhető helyeket nem lehet szigetelni.

Éppen e probléma kiküszöbölésére vezették be szakemberek Magyarországon is a fújható üveggyapotot (Supafil), amivel a legkisebb réseket és a nehezen hozzáférhető helyeket is ki lehet tölteni. A szigetelőanyagnak ez a típusa nem tartalmaz kötőanyagot, csupán a természetes alapanyagot dolgozzák fel fehér, hópihehatású szigeteléssé.

A üveggyapot szigetelés színe sárga.

Az üveggyapot szigetelésnek ma sárga és barna változata egyaránt elérhető, a színek közötti különbséget a kötőanyag okozza. A tévhittel ellentétben a sárga üveggyapot színét a különböző vegyi anyagok adják, míg a formaldehid-mentes kötőanyaggal, ún. ECOSE® technológiával készülő szigetelőanyag barna színű. A nem szúrós, nem porzó, puha üveggyapot szigetelés szálainak összekötésére növényi alapú terméket használnak kötőanyagként, így az mentes minden kemikáliától: nem tartalmaz hozzáadott szintetikus színezőanyagot vagy festéket, ezáltal javítja az ezzel az anyaggal szigetelt ingatlanok belső levegőjének minőségét.

Ha még inkább el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Knauf Insulationt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.