Zsenik otthon III.
2013.12.23. 11:03 | Tákolmányi 0 Komment
A sikerszériás termékek bemutatását kissé megszakítva intelmek következnek mindenki számára, akit elbűvöltek a házi gyártású szerszámgépek videói és már-már vasfűrészt ragad, hogy nekilásson elkészíteni egy, a kukoricadarálónál bonyolultabb berendezést.
Az Interneten örvendetesen bő irodalom foglalkozik a „Hogyan építsünk CNC gépet?” témakörrel. Majdnem ennyit találunk „Hogyan ne építsünk CNC gépet?” és az „Inkább sehogy se építsünk CNC gépet” címmel. Ez utóbbiakat nem elszánt ludditák vetik fel, hanem tapasztalt, jóindulatú szakemberek, akik már szembesültek a megvalósítás nehézségeivel és a kérdező körülményeit ismerve inkább megóvnák a kudarctól.
Legtöbbször igazuk van. Pedig olyan jó ötletnek tűnik használt nyomtatókból kiberhelt alkatrészekből, favázzal megépíteni a háromtengelyes marót, kínai multifunkciós gépre alapozva, kölcsönzött szoftverekkel. Sajnos a nyomtatómechanikák sem a régiek már. Az eldobható tintasugarasokban nem a dupla tengelyen mozgó mechanikát használják, mint a mátrixnyomtatós időkben, hanem egy halom műanyagot látunk benne egyetlen sínnel.
Kellő méretezés nélkül már az építés elején megtapasztalhatjuk a gyenge mechanika hátrányait, a pontatlanságot, lépésvesztést, rezonanciát, elektromos zavarokat. Keserű szituáció, ha már egy csomó időt elpazaroltunk rá és az időközben felmerülő költségek miatt félbe kell hagynunk a projektet. A mestereknek igazuk van, megfelelő műhely és anyagiak (200e+) nélkül ne is induljunk neki maró/gravírozógépet építeni.
A szükséges alapismereteket, az építés gyakorlati fogásait kiszemezgethetjük könyvekből, vagy pl. a hobbycnc fórum bőséges tudásanyagából. Ezek a leírások egyben támpontot is adhatnak a szükséges szerszámkészlet és alapanyagok beszerzéséhez. A tájékozódást ajánlom első lépésként minden érdeklődő számára.
Nem elvetendő ötlet a csapatmunkában építés sem. Jól hangzik memoárokban, hogy "Csak ketten voltunk, a fúrógépem és én", azonban látjuk majd a következő részben, hány és hány szakma ismeretét kívánja egy komplett gép megépítése. Magányos farkasként nagyságrenddel több időbe kerül kitanulni-kikísérletezni egy-egy részterületet, mint összetoborozni egy kis csapatot, ahol mindenki a maximumot nyújtja.
Nem utolsósorban említem meg a házi szerszámépítés balesetvédelmi vonzatait. Illusztrációt keresve a „CNC fail” keresőszóra, borzalmas baleseti fotókat és majdnem ilyen fájdalmas szerszámtöréseket találni. Egy fejlesztőműhelyben, gyári szerszámgépekkel is előfordulhatnak balesetek, óhatatlanul mi is beleaprítunk néha ujjainkba barkácsolás közben, de eleve nagyobb eséllyel szabadulhatnak el százfogú alkatrészek egy mechanikailag instabil szerkezetből.
A következő videóban egy lenyűgözően precíznek tűnő és tetszetős CNC maró megépítését látjuk (az illusztrációk is innen származnak). A kezdeti tervek fotói után a felhasznált alkatrészek bemutatása, azok megmunkálása pereg előttünk hegesztéstől a festésig, az összecsavarozástól a vezérlődoboz szereléséig. Szemre tetszetős, stabil szerkezet öltött formát a videó végére, azonban találkozunk a felmerült problémákkal is.
"Gondolkodtam, hogyan lehetne kiváltani a drága alkatrészeket” - írja a szerző és bemutatja jól-rosszul végződött próbálkozásait. Több olyan alkatrészről derült ki alkalmatlansága, melynek helyettesítése mindenkinek eszébe jut, mint golyósorsó, csapágyház, lineáris csapágy. Nincs happy end a végén, tényleg nem lehet kiváltani ezeket az eszközöket.
Következő alkalommal a marógép alkotójával készült interjú olvasható, amiben kitérünk az építéshez használt minimális szerszámzatra és anyagszükségletre is.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek