Furdancs

Bútorlapból készült bútorok általánossá válásával együtt terjedtek el az ilyen bútorok ajtajainak rögzítésére használt kivetőpántok. Anno még a múlt évszázad 80-as éveiben a mindenféle iskolai szakmai gyakorlatunkat különböző bútorgyárakban töltöttük. Akkoriban még divat volt a hagyományos zsanér használata is az ilyen szekrényajtóknál. Ezeket általában apró csavarokkal rögzítettük, amit roppant célszerűen kalapáccsal vertünk be a bútorlapba. (Ez volt a hivatalos ajánlás.) Gondolhatni, mennyi ideig tartotta a helyén az így rögzített pánt az ajtót.

Különösen, hogy ugye a kivetőpántokkal ellentétben a zsanérokon semmilyen állítási lehetőség nincs, tehát ha mégis valami finombeállítás szükségeltetne, az csak kalapáccsal oldható meg. Amit a bútorlap jóval kevésbé tolerál mint egy tömörfa anyagú bútor. Talán ezért is - vagyis hogy mód legyen a finombeállításra - ez idő tájt kezdtek el terjedni itthon is a kivetőpántok. Akkoriban még sokszor műanyag testűek voltak ezek a pántok, csak a rugó és a kar készült fémből. Ezeknél még sokszor apró tekercsrugó volt a műanyagházban. Mostanra persze ezekből nem sok olyan maradt, ami megúszta törés nélkül az elmúlt éveket. Az igazi kivetőpánt (milyen meglepő) fémből készül. Általában sajtolt vas- vagy acéllemezből, ritkábban öntvény talppal. Manapság egy lapszabászaton már szerencsére nem is igen találunk másmilyen pántot. Több népszerű gyártmány létezik, és az alkalmazási területektől függően több különböző megoldás is van.

Miután a pántok kiválasztásánál igencsak mellé lehet nyúlni, pár dologgal muszáj tisztában lenni:

• A legfontosabb talán az, hogy rá- avagy közé záródó ajtóhoz kell-e a pánt. A pántok ugyan állíthatóak, de ez általában csak 3-6 mm tartományban működik, tehát fontos hogy milyen záródáshoz készült.

Ezen az ábrán a függőleges sárga tömb a szekrények oldala, az alsó vízszintes rész jelképezi az ajtót. (Felülnézetben látjuk a szerkezetet.) Látható, hogy a fő különbség az ajtó pozíciója a szekrényoldalhoz képest. A konyhabútorok esetében általában az első két variáció fordul elő.

• Az "alap" kivetőpántok általában 110 foknyira engedik nyílni az ajtót, ha ennél nagyobb nyitás kell akkor a speciális változatok közül kell választani.

• Van ám számtalan speciális változat, a legkülönbözőbb szögekben záródó ajtókhoz, vagy sarokszekrények dupla ajtajához, vagy épp szűk helyhez, hűtőszekrény-takaró ajtókhoz mind-mind speciális pántok készülnek. Ezek azonban általában jóval drágábbak mint a normál pántok, hiszen azokból több nagyságrendnyivel nagyobb mennyiséget adnak el, ergo a gyártásuk is olcsóbb. (Van olyan német pánt márka amelyik az alap pántjait magyarországi gyárban gyártja, a ritkábbakat viszont Németországból hozza. Nyilván itt is vannak különbségek az árban, nem kicsik.)

• A  legelterjedtebb rátolható-csavarozható kivetőpántok (ilyen látható a cikkünk nyitóképén) csavarokkal rögzítettek, az ajtón a pánt testének egy 35 mm átmérőjű kerek fészket kell fúrni, célszerűen fúrógépbe fogható pánthelymaróval. Általában 11-15 mm mély fészek kell a jobbára 20 mm vastag ajtóban. Ha még nem csináltunk ilyet, esetleg kilyukasztunk pár ajtót, de aztán gyorsan bele jön az ember. A rögzítőcsavarok elhelyezkedése valamennyire általános, a főbb gyártók esetében mindenképp. Ezeket fontos pontosan felrajzolni és pontosan előfúrni. A jobb pántgyártók honlapjain pontos beépítési és méretezési táblázatokat és rajzokat lehet találni. Például itt. Akár sablont is csinálhatunk. De néhány gyártónál elérhető kis méretű fém/műanyag sablon ami rengeteget segít az előjelölésnél. (Ha csak egy törött pántot kell kicserélnünk, akkor persze elég elvinni a mintát a boltba.)

Bal oldalon egy pánthely-maró   a jobb oldalon egy jelölősablon (Blum) látható

• Mostanában egyre több részben vagy egészében szerszám nélkül szerelhető pánt is van már. Ezek különböző elmés mechanizmusok segítségével teljesen feleslegessé teszik a csavarok használatát. (A pánt fészkére és pár lyukra persze ekkor is szükség van.) Ezekről is érdemes a neten tájékozódni, bár azt tudni kell, hogy ezek a pántok (hasonlóan a motoros fiókmechanikákhoz vagy -ajtókhoz) igencsak borsos árúak tudnak lenni.

A pántok állítása:

Bár néhányan idegenkednek a dologtól, a kivetőpánt pontos állítása épp oly egyszerű dolog mint egy kerékpár váltó állítása. Néhány csavar, pontosan behatárolható funkciókkal. Az alábbi képek talán jobban megmutatják mi mire való, mintha leírnánk. A különböző gyártmányoknál eltérő lehet a csavarok helye, de a metódus ugyanez. Mindig a pánt szekrényoldalon rögzített felét (a pánt talpa) kell állítani, az ajtóba bemart részen nincs állítani való. Az egyszerűbb pántoknál elég meglazítani a csavarokat (nem mind egyszerre, csak amit épp állítani akarunk), majd kézzel kell a megfelelő pozícióba állítani az ajtót és meghúzni a csavart. 

A drágább pántoknál néha excenteres megoldásokat találunk, tehát a csavar tekerése rögtön mozgatja is a pánt talpát, illetve a pántot. A fel-le mozgatásnál mindig a pánt talpát mozgatjuk (vagyis az egész szerkezetet) a mélységi és oldalirányú állításnál a pánt szekrényoldalon lévő talpához képest mozgatjuk az ajtóra szerelt pántmechanikát. 

Szóval a kivetőpánt nem az ördög találmánya. A mai minőségi kivetőpántok ráadásul tényleg tartósak. Majd mindhez lehet kapni rápattintható ajtó csukódás csillapító „bizbaszt”. Tehát ezek a pántok már csöndesek is, nyugodtan dézsmálhatjuk a szekrénybe eldugott csokis kekszet. 

Pántokat nagyobb barkácsboltokban és lapszabászatokon érdemes vásárolni.  Általában itt a legbővebb a választék, a minőséggel sem szokott gond lenni. Ráadásul értenek is hozzá, ha speciális igényünk van, megrendelik a szükséges pántokat. Most már egyre több helyen ki is van állítva néhány teszt ajtó- és fiók, tehát működés közben is meg tudjuk nézni a pántokat. Ezekben a boltokban ömlesztve szerzik be a pántokat, nagyobb kiszerelésben, ezért is kedvező az ár. Az áruházakban ezzel szemben gyakran darabonként fóliába csomagolva kapjuk meg ugyanezeket a pántokat, minimum dupla áron. Természetesen, ha tudjuk mire van szükségünk, a neten is vásárolhatunk. Még valami: ha pántot veszünk, vegyünk csavart is hozzá! A pánttalpakhoz általában jár a csavar, miután ezek nem sima facsavarok, hanem vastagabb tengelyű "konfirmátor" menetű csavarok (euro-csavar). Viszont az ajtóhoz rögzítéshez szükség lesz facsavarra, általában 3x18 méretűre, de persze ez függ az ajtótól és a pánttól is. 

Ha van élményetek vagy kérdésetek a témával kapcsolatban, vissza ne fogjátok magatok! A komment rész rátok vár.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.