A hét műtárgya: rádió

2013.06.20. 10:00 | Tarrasque 0 Komment

„A zene és a munkahely olyan, mint Cliff Richard és a Karácsony. Az egyik nincs a másik nélkül.”
„Music on the jobsite is like Cliff Richard and Christmas. You can't have one without the other.”

toolstop.co.uk

Arra gondoltam, ebben a nagy melegben jó ötlet Mr. Furdancs szakterületén végigtaposni páros lábbal.

A nálunk magasabb GDP-vel rendelkező országokban megadják a módját az értéktermelő munkavégzés közbeni zenehallgatásnak. A szerszámgyártók szerint az építkezéseken és műhelyekben gyorsan amortizálódhatnak a hagyományos rádiók – por, forgács, kosz, leesés, víz, hideg és meleg szedik áldozataikat. Valójában még egy magyarországi építkezésen se láttam az alábbi rádiók egyikét sem, csak 20 éves, amúgy teljesen jól működő panasonicokat, de el tudom képzelni, hogy a vízparti csapatépítő tréningeken és az extrémsportos összejöveteleken találkozhatnék velük.

Mindenesetre a formatervezők számára igazi csemege lehet egy ilyen rádió megtervezése, már első pillantásra látszik, hogy nem gyerekszobába szánják őket:

Ez a kategória (jobsite radio) a legtöbb gyártó kínálatában megtalálható, két alapvető elvárásnak kell megfelelniük: hordozhatóság (vagyis akkus üzemelés) és por-, csepp-, ütésállóság.

Az akkus üzemeltetés a széles termékpalettával rendelkező gyártók készülékeinél praktikusan a többi hordozható szerszám (akkus fúró, fűrész, csiszoló, stb.) akkujáról történik. Ez egyrészt előnyös lehet a felhasználó szempontjából, hiszen a szerszámokhoz amúgy is több akkut érdemes vásárolni, hogy ne kelljen a töltés idejére leállni a munkával, másrészt a gyártó is számíthat arra, hogy ha valaki már beruházott egy általa gyártott szerszámba, akkor az akku-kompatibilitás miatt a többi eszköz vásárlásánál előnyben részesíti a többi termékét is. Ez is a márkahűség egy fajtája. Azt azért érdemes tudni, hogy ezekhez a rádiókhoz általában nem adnak akkumulátort, csak gomb- vagy ceruzaelemet, ami a beállított idő és állomáslista tárolásához szükséges folyamatos energiát adja.

Mindezek mellett természetesen a rádiók folyamatos 220V-ról is üzemeltethetőek.

A strapabíróság a megfelelő szigetelésnek, a kemény műanyag háznak, esetleg gumival vagy védőráccsal megerősített szerkezetnek köszönhető. Ezt a gyártók remekül tudják promózni, főleg az ütésállóságot:

Ebben a videóban pedig egy katapulttal lövik ki a rádiót, maga a kilövés 1:00-1:30-ig tart, de ebből sikerült egy 2:18-as filmet csinálni.

Mit kell még tudnia egy ilyen rádiónak?

Zenét játszania. A rádió nyilván alap, de sok készülék tud fogadni akár jack dugón keresztül, akár Bluetoothon keresztül jelet, vagyis hallgathatjuk a hordozható mp3-lejátszónkon, mobiltelefonunkon tárolt zenét (de van SD, SDHC, MMC kártyát olvasó modell is, MP3, WMA támogatással). Jó esetben a rádió házában külön erre a célra kialakított, megfelelően védett tárolórekesz is található, még jobb esetben USB-s töltőcsatlakozóval:

A zene minőségével nyilván nem az audiofil közönséget célozzák meg, de egyes modellek még mélynyomót is tartalmaznak, a hangszórók teljesítménye pedig 20-50W között mozog.

Érdekes ötlet, hogy a Bosch több mint 10kg-os monstruma 4 hangszórójával 360 fokban sugározza a zenét. A tesztelők szerint ráadásul még jól is szól.

A fent említett okok miatt fontos felhasználói szempont lehet az, hogy egyes modellek akkutöltőként is funkcionálnak (nyilván hálózati üzemmódban), tehát a zenehallgatás mellett a szerszámok akkuit is lehet tölteni – a márkahűség jutalma, megint. Ezek a rádiók gyakran hálózati elosztóként is funkcionálnak, ami szintén hasznos lehet munka közben.

Praktikus kiegészítő a távirányító. Az egyik rádión van sörnyitó is, arról sajnos nem találtam képet.