AJÁNLÓ
 
05:00
2015. 06. 04.
Építőipari sorozatunk befejező részében egy destruktív folyamattal, a betonbontással ismerkedhetünk...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 06. 04.
A falak készítéséhez nemcsak egész falazóelemeket használunk. Sokszor előfordul,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 06. 04.
A hosszúságok mérése, szögek kitűzése, a függőlegesek és vízszintesek ellenőrzése...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 06. 04.
Nagy választékban kaphatók a különböző tapaszolható és hengerezhető vakolatok,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 06. 04.
A statikusnak feladata, hogy számításai segítségével gondoskodjék a ház vagy egy...
A bejegyzés folyatódik
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Falazás: A beton

falazas03.jpg

A beton cementből, vízből és adalékokból áll, megszilárdult állapotában mesterséges kőnek tekinthető. A normál beton adalékanyaga fokozatokba sorolt szemcseméretű természetes kő. Különböző alkalmazási területekhez más és más szilárdságú betonra van szükség.

A beton szilárdsága az adagolt cement mennyiségétől, az adalékanyagok szemcseösszetételétől, a hozzáadott víz  mennyiségétől és az utókezeléstől függ. Minél több vizet adagolunk, annál kisebb lesz a szilárdság, mert száradás közben pórusok keletkeznek. A beton épületelemek stabilitását vasrudakból vagy vasbetéthálókból álló vasalással lehet javítani. Az ilyen betont vasbetonnak nevezzük.

A szilárdsági  osztályok  jelölése C betűvel kezdődik. A szokásos betonmunkák jellegzetes szilárdsági osztályait a C 8; C 10; C 16 betonok alkotják. Egy laikus építkező gyakorlatilag nem képes arra, hogy egy meghatározott szilárdsági osztályú betont pontosan kikeverjen. Ezért ha egy adott szilárdsági osztály pontosan elő van írva, transzportbetont kell rendelnünk.

A beton alkotóelemeit, de legalább a cementet tulajdonképpen tömegarány szerint, kg-ban mérve kellene összekevernünk. A lapáttal való kimérés ugyanis pontatlan, emellett a cementnek rázással tömörített állapotban (pl. a zsákban) más a sűrűsége, mint ömlesztett állapotban (pl. a zsákból egy kádba kiöntve). A tömegarány szerinti kimérés azonban kisebb építkezéseken és laikus építkezők által szinte megoldhatatlan.

c1.jpg

A táblázatban ezért a különböző alkalmazási területekre való keverékek összetételét térfogatrészek alapján adtuk meg, a cement mennyisége ömlesztett állapotban értendő. A térfogatrészek egyforma nagyok legyenek, pl. a nedves adalékanyagból egy lapátnyi mennyiség több, mint a szárazból egy lapát. Ilyen és hasonló okok miatt ezért a táblázatban szereplő keverékekkel elérhető betonminőségek csak durva becslésnek tekinthetők.

A betont különböző konzisztenciával lehet elkészíteni, ennek elsősorban a bedolgozáskor van jelentősége. A beton lehet földnedves beton (FN), kissé képlékeny (KK), képlékeny (K), ill. folyós (F). (A 2. ábrán a bal felső képtől a jobb alsó kép felé haladva). Minél folyékonyabb a beton, annál könnyebben be lehet juttatni még finom részleteket tartalmazó keresztmetszetekbe is, és annál jobban lehet csömöszöléssel tömöríteni. A földnedves betont döngölővel vagy vibrátorral kell tömöríteni. A legtöbb házilagos munkánál megfelel az FN vagy K konzisztencia.

Az építőanyag-kereskedésben számos speciális termék is kapható, pl. zsákokban forgalmazott készbeton (amelyet csak vízzel kell összekeverni), valamint sokféle javítómassza és tapasz.
 
A szükséges beton mennyiségét a következő képlettel lehet kiszámítani: hosszúság × magasság × szélesség plusz 10 % tömörítési ráhagyás. Adalékanyagul megfelelő, gyári  betonkavicsot   hozassunk. 1 m3 betonhoz kb. 1,3 m3 homokos kavics, 150…200 L víz és 240…400 kg cement szükséges. Munkánkat úgy tervezzük meg, hogy a szükségtelenné vált kötőanyagot vissza tudjuk cserélni, vagy azt a bedolgozás napján, a felmerült szükséglet szerint igyekezzünk beszerezni. Ha a betongyárból transzportbetont rendelünk, meg kell adnunk az általunk kívánt, ill. a statikai számításokkal meghatározott   betonszilárdságot. A betongyárnak meg kell adnunk, pl. a mennyiséget, a szállítás idejét és helyét, a beton keménységét és konzisztenciáját, valamint adalékait. A transzportbeton egyik speciális változata a vízzáró beton, amely nem ereszti át a vizet. Ehhez meghatározott szemeloszlási görbét és cementadagolást kell betartani, házilag tehát nem tudjuk előállítani.

Így biztonságos: A teherviselő épületelemek betonmunkáihoz átfogó szakismeretekre van szükség, azokat szakemberekkel készíttessük el. A legtöbb feladatra egyébként is lehet kapni nagyméretű, előre gyártott elemeket.

Építőipari sorozatunkban Max Direktor „Falazás, betonozás, vakolás” című könyvéből idézünk részleteket a kiadó engedélyével. A kötet a gyakorlatban számtalanszor kipróbált, hasznos ötleteken és mesterfogásokon keresztül mutatja be a szakterületet. Lépésekre bontva, ábrákkal és szöveges részekkel ismerteti az egyes műveleteket.  

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 



Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek