Furdancs

Teherbíró, sík falakon, amilyenek a panellakások betonfelületei, különösen helytakarékos kialakítási módszerként kínálkozik a gipszkarton lapok közvetlen felragasztása pl. ragasztógipsszel vagy ásványi anyagokból készült ragasztóhabarccsal. Ezáltal a felhasznált lapok vastagságától függően csak mintegy 10 vagy 13 mm-rel nő meg a falvastagság.

Anyagszükséglet: 12,5 mm-es gipszkarton lapok, hézagoló- és glettelőgipsz, mélyalapozó, hézagerősítő szalagok, ragasztógipsz.

Ennél a szerelési módnál még a paneleken kívül szerelt elektromos vezetékek eltakarása is nehézségek nélkül megoldható oly módon, hogy kábelcsatornákkal ellátott szegélyléceket dűbelezünk a kész gipszkarton burkolat elé. Így később a felszálló vezetékek felszerelése után tetszőleges számú elektromos dugaszolóaljzat helyezhető el anélkül, hogy falat kellene vésni. Az ilyen szegélylécek különböző vezetékcsatornáiban egyéb (pl. antenna- és Hifi-) kábelek is elhelyezhetők, ezeket tehát szintén rejtve és tisztán fektethetjük le.

Mielőtt a falakat burkolnánk, az aljzatot meg kell tisztítani a tapétától és egyéb, a tapadást megnehezítő maradványoktól. Ezután tapadó alapozást hordunk fel, amelynek meg kell száradnia, mielőtt a ragasztógipszet felhúzzuk.

A ragasztógipszet a gyártó utasítása szerint vízzel keverjük ki és rövid idő után simítókanállal alaposan átdolgozzuk, míg csomómentes, egyenletes, masszaszerű állagot nem ér el.

A ragasztógipszet simítólapáttal hordjuk fel, és az egyenletes elosztáshoz 4 mm-es fogazású lapátkával átfésüljük.

A ragasztóanyagot mindig a fal teljes magasságában, bő 60 cm széles sávon hordjuk fel, majd egyik gipszkarton lapot a másik után a friss ragasztóágyba helyezzük és odanyomjuk.

Egy hosszú beállítóléccel ellenőrizzük, hogy a gipszkarton lapok a falon egy síkban fekszenek-e. A kissé elálló részeket a felület megnyomásával szüntetjük meg. Ha a burkolat egy napon és egy éjjelen át kötött, a hézagokba erősítő szalagot ragaszthatunk, glettelhetjük, majd csiszolhatjuk a hézagokat, és pótolhatjuk az esetleges egyenetlenségi hiányokat.

Ha a gipszkarton lapokat tartólécekre szereljük fel, a szokásos módon önmetsző gyorsépítő csavarokat használunk. Ezt követően a csavarok helyére és az illesztési hézagokra a szokásos módon erősítőszalagokat ragasztunk, gletteljük és csiszoljuk. Aki a csavaros szerelést választja, tartóvázként lyukasztott fém kalapprofilokat használhat. Ezek csak kb. 15 mm vastagok, vagyis a tetőlécekhez viszonyítva a szerkezet egy-egy falon 1,5 cm-rel vékonyabb lesz. Ily módon a 3 cm vastag tetőléces szereléshez viszonyítva helyet takaríthatunk meg. A kalapprofilokat ugyanakkora távolságban szereljük fel, mint a tetőléces vázat, vagyis vízszintes elrendezésnél egymástól 42 cm-re, függőleges szerelésnél pedig 30 cm-re.

A kalapprofilokat leélezett széleiken át legfeljebb 100 cm-es közökben dűbellel a falra erősítjük, amihez beütődűbeleket vagy beütő-horgonyokat, illetőleg terpesztő-dűbeleket használunk. Kalapprofilok helyett 16 mm vastag léceket is használhatunk. Ezeket műanyag beütődűbelekkel vagy normál terpesztő-dűbelekkel legfeljebb 100 cm-es közökben erősítjük fel az aljzatra. Ez az anyag 12,5 mm vastag gipszkarton lapok és 25 mm hosszú önmetsző gyorsépítőcsavarok alkalmazásakor éppen elegendő ahhoz, hogy a gipszkarton lapokat felerősítsük és a csavarfejeket elég mélyen besüllyesszük.

Ennek a szerelési módnak alapfeltétele - éppúgy mint a ragasztógipszes módszer vagy a kalapprofilos tartóváz esetében - a teljesen egyenes, sík aljzat, mivel az anyag csekély vastagsága és a lécezés ebből eredő hajlékonysága nem teszi lehetővé, hogy az egyenetlenségeket távtartó alátétekkel szüntessük meg.

Tanácsok a tartóváz faanyagának megvásárlásához
A faanyagot lehetőleg jóval a beépítés előtt vegyük meg, és lehetőleg azon a helyen tároljuk, ahol később felhasználjuk. A fát mindig fektetve tároljuk. Az egyes faelemek közé 50 cm-es közökben helyezzünk egyforma vastagságú lécdarabokat azért, hogy a faanyag szellőzhessen. Fóliába csomagolt fát csak közvetlenül beépítés előtt csomagoljunk ki. Ha a fólia nem sérült, a fóliába csomagolt fa nedvességtartalma többnyire nem haladja meg a 15 %-ot. Folytatjuk

A gipszkarton korunk kedvelt szárazépítészeti megoldása. Szakszerű felhasználásához ajánljuk Erich H. Heimann: „Gipszkarton lapok felhasználása” című szakkönyvét. Néhány fejezetet - a szerző engedélyével - kedvcsinálóként adunk közre belőle, ezt olvashatták a fentiekben. A teljes könyvet megvásárolhatja a kiadó webáruházában.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.