Furdancs

Példánk egy széles nyeregtető alatt kialakított otthont mutat, ahol elegendő hely kínálkozott ahhoz, hogy a nappali és a hálószoba egymás mellé kerüljön. A kettőt elválasztó falnak csak egy része válaszfal, másik része egymásra helyezett szekrénykékből áll, amelyek egyféle polcfalat alkotnak. A forgácslap szekrénykék egy része egyik oldalán nyitott, másoknak középső válaszfaluk van, vagy éppen nincs válaszfaluk, így átengedik a levegőt, és át is látunk rajtuk. A szekrénykék mérete 40 × 40, 40 × 80 vagy 40 × 120 cm, mélységük egyformán 50 cm. Akár függőlegesen, akár vízszintesen fallá kombinálhatók.

Ebben a példában a megelőző tűzvédelemre tekintettel kőzetgyapotból készült szigetelőanyagot alkalmaznak, amelyek nem éghetőek (A1 tűzvédelmi osztályúak). Ezeket a tetőszerkezet alá kifeszített fólia és a párafékezővel ellátott gipszkarton burkolat közé építik be. A szigetelőréteg előírt vastagságát érdeklődjük meg szakembertől, hogy a szigetelés megfeleljen az energetikai szabályozás előírásainak.

A szarufák közeit a padlótól a tetőgerincig szigetelőanyaggal töltjük ki. A padlónak azon a helyén, ahol a szarufák felfekszenek a falra, úgy lehet a hőhíd kialakulását elkerülni, hogy a szigetelőékek alsó sarkát ferdén levágjuk. Ezt a legegyszerűbben úgy végezhetjük el, hogy az éket egy deszkára fektetjük, alsó szélét a deszka szélével egy síkba hozzuk, majd az ék felső oldalára a vágás vonalának helyén egy acélvonalzót fektetünk, amit segítőtársunk leszorít. Így a vágásra használt kés pontos vezetést kap, és a rézsútolás teljesen szabályosra sikerülhet.

Aki egyedül dolgozik, egyszerű vezetősínt készíthet magának. Ehhez a szigetelőék szélességének megfelelő távolságban két függőleges deszkadarabot kell az említett alapdeszkára csavarni. Ezek felső élén lehet aztán az acélvonalzót vagy egy megfelelően leélezett lécet vezetőként rögzíteni. A vágást egy erre a célra szolgáló késsel lehet gyorsan és tisztán elvégezni. A kés élét előbb egy kő szegélyén húzzuk végig, hogy kissé kicsorbuljon. Vágásra megfelelő hosszúságú, hullámos élű kést, fém fűrészlapot vagy rókafarkfűrészt is használhatunk. Ebben a példában a szigetelőékeket úgy helyezik a szarufák közé, hogy az aláfeszített fólia és az ék hátsó oldala között kb. 2-3 cm széles rés maradjon, amelyen át a szigetelés hátulról szellőzhet.

A hőszigetelő anyagból levágott ékek egymással szembeni eltolásával gyakorlatilag minden szokásos szarufaszélesség beállítható. A kiszabást 2 cm-es ráhagyással végezzük, hogy az ékek a szarufák közé beszorulva üljenek, mert ez tartást ad nekik. Egy megfelelően hosszú és széles léccel minden réteg bevitele után az utoljára elhelyezett ékek felső élére ütögetünk. Ezzel jól záró illesztést érhetünk el.
Ha a teljes ferde tetősík szigetelése elkészült, még rá kell helyezni a párazáró alufólia réteget. A bútorok elhelyezéséhez úgy kapunk függőleges síkokat, hogy a ferde tetősík alsó részét térdfallal zárjuk le. Ezt úgy kell burkolni, hogy 80…100 cm magas függőleges fal keletkezzék.

Ehhez a választott magasságból a térdfal lábpontját függőónnal több helyen meg kell határozni. E lábpontok összekötésével kapjuk meg a padlóra dűbelezendő 6 × 4 cm-es alapléc futását. A lécet kb. 80 cm-es közökben beütődűbelekkel rögzítjük.

Most 6 × 4 cm-es lécdarabokat felső végükön a szarufák hajlásának megfelelően rézselünk, majd a szarufák távolságának megfelelően alul a padlóléchez, felül pedig a szarufákhoz csavarozunk.

Így biztonságos: A kőzetgyapot bedolgozásakor ajánlatos porvédő maszkot viselni, nehogy elemi ásványi szálakat és a port lélegezzünk be.

Erre az alaplécezésre csavarozzuk a 3 × 5 cm-es vízszintes tartóléceket. Középvonaluk távolsága legfeljebb 50 cm legyen. A szerkezetet ezután gipszkarton lapokkal burkoljuk. Aki a ferde tetősík aljának egy részét tárolótérként szeretné hasznosítani, bútorgörgőkön futó nagy tolószekrényeket készíthet, amelyekkel a bútorok elhelyezésére egyébként alkalmatlan tér mégis hasznosítható. Ebben az esetben a tetősíkot előbb a padlóig gipszkarton lapokkal kell burkolni, a teret pedig oldalt és a szarufák felé le kell zárni. A görgőket a padlóra dűbelezett lécek vezetik. A fiókok homlokzatát úgy kell megterveznünk, hogy vagy egy síkba essen a ferde tetősík alját lezáró gipszkarton felülettel, vagy annyira ugorjon előre, hogy megtörje a térdfal egyhangúságát.

Ha a térdfal burkolását befejeztük, a szarufákra lapjukra fektetve felcsavarozzuk a tartólécezést alkotó 3 × 5 cm-es léceket. Ezekre erősítjük majd fel a ferde sík burkolatát. A tartóléceket kb. 40 cm-es középvonal-távolsággal csavarozzuk fel. Ennek során egy mércéül szolgáló, 36 cm hosszú lécdarabbal megtakaríthatjuk a körülményes méregetést. A tartóvázra ezután felcsavarozzuk a burkolatot, ügyelve arra, hogy a kereszthézagokat elkerüljük és, hogy a lapok illeszkedő éleit a hézagolás megkönnyítésére előbb leélezzük. Ez érvényes a térdfal-ferde sík és ferde sík-mennyezet átmenetekre is. Hosszú ferde tetősíkok burkolásakor egy T alakú támasz jó szolgálatot tesz.

A példánkban kialakított tetőtérben a ferde síkok burkolata nem fut a tetőgerinc gerendájáig, hanem kb. 1 m-rel mélyebben végződik. Így adódik egy olyan keskeny mennyezetszakasz, amelynek burkolatát egy-egy láthatónak meghagyott, a szarufák egyik oldalára erősített torokgerenda tartja. A keskeny mennyezetcsík gipszkarton burkolatát a torokgerendákra felül rászögelt 3 × 5 cm-es lécek tartják. Keskeny tetőtérben látványos megoldás, ha a ferde sík alját nem zárjuk le, hanem a padlóig burkoljuk. Így óriási sátorként hat, és jól illik hozzá a modern bútorzat.

A gipszkarton korunk kedvelt szárazépítészeti megoldása. Szakszerű felhasználásához ajánljuk Erich H. Heimann: „Gipszkarton lapok felhasználása” című szakkönyvét. Néhány fejezetet - a szerző engedélyével - kedvcsinálóként adunk közre belőle, ezt olvashatták a fentiekben. A teljes könyvet megvásárolhatja a kiadó webáruházában.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.