Kerítések felújítása
2013.09.04. 10:00 | nos 0 Komment
Az idei nyár igen száraz és mondhatni forró is volt. Nedvesség ugyan nem sok volt, annál több napsütés erős UV-sugárzással párosulva. Ez nem csupán a kültéri faanyagból készült tárgyak védelmét károsította, hanem a festett kültéri felületeket is erősen megviselte. Az ugyan még nem tudható, hogy milyen lesz a téli időszak, viszont a felületvédelmet szolgáló bevonatok felújításával jelentősen lassítható a kerítések, kertkapuk és egyéb kültéri tárgyak felületeinek nyáron elkezdődött erodálása.
A kerítések azonban elég sokfélék. Van ahol csak horganyzott huzalfonatból készültek, máshol fém oszlopokra csavarozott deszkák, esetleg kovácsoltvas jellegű kerítéstáblákból állnak. Először is a felületük védelmét szolgáló bevonatok állapotát célszerű alapos vizsgálatnak alávetni.
A fakerítéseknél ez viszonylag egyszerű, az alapanyag összeszáradása miatt kialakult repedések, vagy a régi bevonat helyenként lepergő rétege elég figyelmeztető jel egy esetleges átvonásra. Ilyen esetekben előbb egy alapos huzalkefés tisztítás, majd a régi bevonat fajtáját használva, annak esetlegesen az alapozójával előzhetjük meg a fa korhadását. Ez nem tartalmaz UV védő anyagokat, ezért ezt követően még legalább két rétegben, lehetőleg sötét árnyalatú, UV álló fedőréteget kell a fafelületekre ecsetelni. A közbenső csiszolás csak a durvább felületeken szükséges. E célra a vékonylazúrok alkalmasabbak, mert a vastag lazúrok testesen felhordva később berepedező bevonatot adhatnak. Ezt a pergolákon és egyéb fából készült kerti berendezési tárgyakon is hasonló módon végzendő el. Ha az előzőktől eltérő rétegrendű és összetételű bevonatra váltanánk, akkor a nyers fáig ajánlatos a régi bevonó anyagot eltávolítani, mert nem biztos, hogy az új megfelelően összeépül a régi bevonat anyagaival. Ez idő előtti leválás okozhat.
A fafelületek mellett gondoskodnunk kell a fémek kezeléséről is. Ennek során, ha a felületünk rozsdás, megtisztítjuk, majd a por- és zsírtalanítás után először alapozó, másodjára pedig kimondottan csak kültéri alkalmazásra készült fedőfestékeket célszerű alkalmazni, mégpedig a fedőfestékhez ajánlott alapozóval együtt. A málló bevonatrészek eltávolítását fúrógépbe fogott huzal körkefékkel, vagy akár nyeles kézi kefével célszerű megkönnyíteni. Az acélfelületeket ajánlott passzíváló, foszfátréteget kialakító vegyszerrel is átecsetelni, majd száradás után semlegesítésük, lemosások után jöhet csak az alapozó- , majd azt követően a legalább két vékony rétegben felkent kültéri fedőfesték rétege. Erősen rozsdás acél kerítések és egyéb külső térben tartott berendezési tárgyaknál előnyösen használhatók az ilyen felületekre ajánlott, a felületi rozsdát is átalakító különleges festékek, amelyeknek testes rétege hatékony korrózióvédelem mellett még részben a kisebb felületi egyenetlenségeket is jótékonyan kitöltve újszerűvé változtatja még a nagyon viseltes acélkerítéseket is. A bevonó réteget azonban ez esetben is két rétegben kell felhordani.
Kissé összetettebb a feladat az acéloszlopos tartóvázra erősített fakerítéseknél. Ilyen esetekben előbb a fémvázat célszerű megfelelő anyagokkal és munkafázisokat nem mellőzve átvonni. Ezt követheti a faanyagok letisztítása és újbóli átvonása a megfelelő és hatékony védelmet biztosító bevonó anyagok valamelyikével.
Ami pedig a különféle szerek felhordását illeti, mindig a leghatékonyabb eszközt célszerű használni. A nagyobb felületeken és a hálófonatoknál ecset helyett az oldószerekre nem reagáló szivacsos lakkozó hengereket érdemes használni, mert ezekkel egyenletesebb anyageloszlatást és gyorsabb munka érhető el. Ha a munkát félbe kell hagyni, felesleges a henger kitisztításával bajlódni, célszerűbb másnap új hengerrel folytatni a munkát, mert a hígítók is elég sokba kerülnek.
Az ecsetet csak a nagyon tagolt felületeknél célszerű használni és azokhoz is inkább a keskenyebb méretűek a megfelelők. Kerülni kell a túlzott mennyiségű bevonó anyag felvitelét, mert ez megfolyhat és ezt jobb elkerülni. A túlzott hígítás is kerülendő, mert ezzel meg a festékek hatékonyságát lehet jelentősen rontani. Csak annyira ajánlatos a bevonó anyagokat hígítani, amennyit a használati utasításban megadnak. Ennek betartása egyben anyagmegtakarítással is jár, ami a jelenlegi festékárak mellett nem elhanyagolható a nagyobb felületek felújításakor.
Forrás: almaimotthona.hu
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek