Furdancs

Korábbi posztomban említém, hogy a tavasz bizony a műhelyben is a rendrakás ideje. Nem tudom ugyan, az olvasóinknál ez hogy működik, de azt gondolom, ez a tevékenység sehol nem megy teljesen zökkenő mentesen. A kulcsszó alighanem a szelektálás, vagyis a címben említett dilemma megoldása. És ez nem egyszerű...

Pár napja érkezett egy kérdés a Furdancshoz. Ebből a levélből olvashattok pár mondatot:

"Hobbi barkácsoló vagyok és gyakran fordulok a bloghoz tanácsért, tippekért. A mostani problémámra viszont nem találtam választ a korábbi posztok közt.

Úgy hozta a sors, hogy nagyobb lakásba költöztünk, régi pesti bérházba, amihez jár egy nagyobbacska pincehelység is. A pince zárható, száraz, nem büdös, kb 15 nm, ideális műhely lehetne (és lesz is). Az egyetlen problémám, hogy nincs lent áram, és nem is nagyon tudom megoldani. A lent végzett munka főleg bringaszerelés és karbantartás, kisebb bútorok átalakítása, csiszolása, festése, stb lenne, tehát elektromos szerszámok nélkül megoldható. A gond a világítás, szükségem lenne egy (vagy több) olyan fényforrásra ami egy ekkora helységet viszonylag jól bevilágít akár 2-3 órára és szórt fényt biztosít, hogy ne kelljen vinnem vagy állítgatnom ha körbe akarom járni a munkadarabot."

Ez a "percek alatt" címtoldalék pompás szerkesztői fogás, mert az elkészítési idő rövidségére való hivatkozás felmentést ad az igénytelen megmunkálás és vizuális inkonherencia alól. Iparművészeti mellékletünk következik (percek alatt készült).

Azonban a gyarló kivitelezés az ismert jelmondattal is magyarázható: ami elkészült és működik, azt ne piszkáljuk.

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel "Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák" című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

Az első részben a lakatosműhely berendezése kerül terítékre, de ha nem tudja kivárni a könyv végét, megrendelheti a Cser kiadó webáruházában is.

Felvirradott az második nap reggele. A nap sütött, de nem volt valami meleg. Mindenesetre folytatni kellett, ha már belekezdtem. A tegnap készült szerkezetekből semmi nem dőlt össze, sőt, egész fickósan áll. Jó érzés volt belépni a műhelybe. Még a reggeli kávém ittam, mikor megjöttek az ablakokba való üvegek, úgyhogy azoknak a behelyezésével kezdtem.

A fakopáncs sorozat végén ígértem, hogy fogunk csinálni mindenféle hasznos dolgot fából. Hát akkor most itt a lehetőség. Miután jó ideje már nem dolgozom itthon asztalosként, a korábbi műhely inkább garázzsá lett átalakítva. Némi falazás, új ajtó- és ablaknyílás készült, ezekbe azonban nem került nyílászáró. Most viszont úgy alakult, hogy dolgozni kéne a műhelyben, tehát aktuálissá vált a dolog, és miután hirtelen rendes téli hideg is lett, gyorsan kellett megoldani a kérdést, és persze olcsón. Ja, és azért mutatós végeredményt akartam…