Furdancs

Az úgy volt, hogy egy barátomnál járván mutatott egy frissen vásárolt T…. gazdaságos lámpaernyőt, amelyről csak otthon állapította meg, hogy E14-es foglalathoz való, nem a vastagabbik E27-hez, amire szüksége lett volna. Miután az ernyő szerintem mutatós, magamhoz vettem, hogy kitalálok hozzá valami hasznosítási módot.

Hazafelé vettem hozzá egy E14 foglalatot. Vezeték meg kapcsoló általában van itthon, úgyhogy arra nem volt szükség.

Itthon arra jutottam, hogy a legjobb talán az volna, ha egy jópofa faág-lámpát konstruálnék, úgyhogy körbenéztem a tűzifák között, hátha találok valami alkalmatos görcsös fadarabot. Az ideális persze ilyenkor az, ha az ember rögtön a fáról vág egy megfelelő formájú ágat, annál is inkább, mert a frissen vágott ágakról a legkönnyebb lepucolni a kérget. Azonban tapasztalat, hogy az ilyen ágak a száradás folytán azért még változtatják az alakjukat, és simán előfordulhat, hogy a mondjuk pont vízszintesre belőtt lámpaernyő egyszer csak elkezd ferdülni, mert az ág száradás közben vetemedik. Ráadásul nyilván felületkezelni is legalább nagyjából száraz állapotban ildomos csak.

Ezt az akácdarabot találtam:

Gondolom mindenki számára világos, hogy ezt eleve falikarnak növesztette az anyatermészet.

A pucolás nem volt egyszerű, de azért valahogy sikerült. Egy ilyen göcsörtös ágnál jóval nehezebb megtalálni a kéreg és a kemény faanyag határvonalát, pedig az igazi akkor lesz a darab, ha ennél a természetes határvonalnál tudjuk lepucolni az ágat. Ilyenkor gyakorlatilag nincs szükség csiszolásra, ahogy a kéreg elválik a kemény faanyagtól szép sima felületet nyerünk. Jelen esetben a sok hepehupa és göcs miatt sajnos ráspolyozni is kellett, ezután persze muszáj már csiszolni is.

A nagyjából lepucolt darabot levágtam méretre, beállítottam hova fog csatlakozni a foglalat. Ezután megcsináltam a foglalat furatát, és ezen keresztül kifúrtam a vezeték helyét, végig az ágon a hátoldalig. (Nem, nem tudok kanyarban fúrni, ellenben a két oldalról szemmértékkel indított furat középen szögben találkozott, ennyit csak lesz hajlandó kanyarodni a vezeték a befűzéskor.) Csináltam egy furatot a leendő akasztó helyének is:

A további finomabb munkát csak ilyenkor szoktam elvégezni, mert ha mondjuk az akasztó, vagy a furat kialakítása közben kettétörik a munkadarab, kevésbé üt meg a guta, ha csak nagyjából volt megmunkálva még. Ezek elkészülte után azonban nagy baj már nem történhet, ilyenkor már nyugodtan ölhetjük a munkát a reszelésbe/csiszolásba. Miután az ágdarab eléggé rusztikus lett, úgy gondoltam valami sötétebb barna kencével felületkezelem. Ez meg is történt. (Obi-s sajátmárkás vékonylazúr, roppant kiadós és olcsó, ajánlom.) Száradás után nagy nehezen belefűztem a villanydrótot.

lyen lett a végeredmény: 

Gondolom többen vannak, akik hozzám hasonlóan úgy érzik, a négyzet alaprajzú ernyő rettentően üti ezt a rusztikus falikar stílust. Én legalábbis ezt éreztem, úgyhogy gyorsan kerítek egy másik ernyőt, valami kerek alaprajzú, kicsit hosszúkásabb formát, talán valami fonott darabot.

Hanem aztán kell csináljak egy falikart ehhez a vörös ernyőhöz is. Megírom majd azt is, persze...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.