Furdancs

Még nem késő betonozni, bármit. Késő nyári összeállításunkban mozgóképes keretet adunk korábbi sorozatainknak, mellyel a házi építészet alapjait igyekeztünk bemutatni. Időutazás a nyolcvanas évek ismeretterjesztő sorozataiba, az orosz népi gépészet alkotta betonkeverő, lépésről-lépésre tippek aljzatbetonozáshoz. Ennyit mára a kiegyenlítő aljzatbetonozás világából - mondaná Kudlik Júlia.

Az oszlopos fúrógépek feltalálását a megfigyelés támasztotta alá, hogy kézi fúrógéppel kevesen tudnak két oldalról is pontosan derékszögben, nagy szorítóerővel dolgozni.

Itthon is felburjánzott az igény egy ilyen beszerzésére és igazán szerencsésen választottam a minőség - teljesítmény - ár háromszögben vergődve. Reklámmentesen (hiszen ebben a kategóriában a típus lényegtelen) bemutatom a német-kínai-lengyel koprodukcióban fogant példányt. Egyébként itthon miért nem gyártunk mi ilyeneket? Nem nagy kihívás lenne.

A mezőgazdasági termelési időszakok kinyújtásának vágya alighanem egyidős magával a mezőgazdasággal. A külső természeti körülményektől legalább részben függetleníteni a termelést, valóban jól hangzó idea. Ezek egyik, jól ismert és nem is drága megoldása a fóliasátor. Persze azért ez csak korlátozott megoldást jelent, a nappali felmelegedést egyfajta hő- vagy fénycsapdaként gyorsítja, de az igazán hideg éjszakák esetén nem sokat ér. Fűteni persze lehet, írtunk is már erről itt a blogon, de ez nem olcsó, és ha csak egy vékony fólia van a fűtött belső tér, és a külső hideg levegő között, nem is igazán hatékony.

A kézzel való fűrészelés, ha nagyobb keresztmetszetű munkadarabot kell átvágni, időt rabló és fárasztó munka. Ezért a nagyobb fűrészelési munkákat túlnyomórészt fűrészgépekkel végzik. A fűrészgépeknek lényegében négy típusát különböztetjük meg: keretes fűrészgép, körfűrész, szalagfűrész és a kivágó vagy dekopír fűrészgép. Nagyobb teljesítményt gépfűrészekkel érünk el.

Volt egy posztunk még tavasszal, amelyben egy gitár (méghozzá basszus) formájú asztal elkészítéséről értekeztünk. Azóta eltelt jó pár hónap. Augusztus elején egyszer csak jön egy kép a facebookon üzenetként az asztalt használó barátomtól, különösebb magyarázat nélkül... A mobillal készült, elég sötét képen (a hajtás után megtekinthető) látható volt, hogy a meglehetősen légies, a gitár pocakjánál alátámasztás nélküli asztallap bizony kissé elvetemedett. Mit lehet tenni, újra szerszámokat kellett ragadni, és közben kicsit átgondolni a koncepciót is.

Előző írásunkban arról értekeztünk, hogy bizony a rozsda azért egy új autó esetén sem pihen, különösen igaz ez egy jóideje használt jármű esetén. És nem érdemes túl sokáig halogatni a küzdelmet ellene. Nálam szerencsére még csak apró gondok és rozsdakezdemények vannak, hiszen ez a jármű még fiatal, alig múlt 24 éves. De azért talán a tél előtt még érdemes segíteni a bajokon.

Még le sem töröltük a kánikula izzadtságát, de lassan gondolnunk kell a bő egy hónap múlva érkező fűtési szezonra. Ha eddig elmulasztottuk, ideje a szükséges tisztítási-karbantartási munkálatokat elvégeznünk-végeztetnünk a fűtésrendszeren és beszerezni a tüzelőt, ha nem csőből jön a gáz.

A beszerzéssel szinte már elkéstünk, hiszen jobb, ha egész nyáron szárad a tüzelő. Ehhez kapcsolódik a fűtési szezonokban menetrendszerűen felbukkanó hír, miszerint álfavágók és facsalók járják az országot. Nem szeretnék általánosítani, de ha nem méretjük a fát, vagy kereskedőt váltunk, esetleg gyanúsan olcsó az áru, legyen alapelvünk: Ez az ember azért jött, hogy átverjen. A kriminalisztikai kitérő után a fafűtéssel kapcsolatos hasznos elméleti olvasni-néznivalókban tallózunk.

Nikola Tesla népszerű és némiképp misztikus alak a mai ember szemében. Az irodalom és média számos műve az Igazi Feltalálót személyesíti meg személyében és ezzel más Igazi Feltalálók is egyetértenek. Például a Tesla autómárka atyja, Elon Musk. Filmek tucatjaiból köszön vissza rejtélyes kutatásainak vélt vagy valós eredménye, általában villámokat szóró eszközök képében.

Most életének egyik leghíresebb epizódját, a Tesla vs. Edison csatát elevenítem fel. A tét nem kevés, melyik áram táplálja a világot továbbiakban, AC vagy DC? Máig találkozhatunk az eset ihlette kulturális utalásokkal pólókon, rajzokon, még filmben is felbukkan (Murdoch nyomozó rejtélyei). Illusztrációkat is ennek szellemében válogattam.

Itt a Furdancs blogon időnként elég bátran ráncigálunk elő abszolút vegyes témákat (hiszen egy igazi furdancsost minden érekel), hogy aztán megpróbáljuk párezer karakterbe sűrítve bemutatni azokat. Ez időnként sikerül is, bár azért mi is tisztában vagyunk azzal, hogy egy szakma igazi elsajátításához ennél sokkal több kell. De kedvcsinálónak, az érdeklődés felkeltéséhez talán ezek a posztok is alkalmasak. Aztán időnként belebotlunk olyan témaötletekbe is, amelyeknél írás közben döbbenünk rá arra, hogy a téma bonyolultsága miatt még egy beharangozó-kedvcsináló poszt megírása sem egyszerű. Mert túl összetettek, egyszerűen nem férnek bele egy átlagos poszt terjedelmébe. Pedig ezek a témák is érdekesek, és nem kizárt, hogy egy-egy olvasónknak lenne kedve kicsit jobban elmélyedni ezekben.

Az idomfűrészelést általában a pontosabb, vagy a különleges megmunkálásnál használjuk. Ilyenek pl. a műszerészfűrész és a lombfűrész.

A műszerészfűrész kerete igen vékony fűrészlap befogására való. A nyeles befogófejet állítható rész segítségével a kengyelen eltolhatjuk és csavarral rögzíthetjük, így különböző hosszúságú fűrészlapok foghatók be.