Furdancs

Eljött a szokásos tízezres olajcsere időpontja, ellátogattam hát ezer éves autószerelő cimborámhoz. (nem a cimbora ezer éves ám, hanem az ismeretség, mindegy) és újra megcsodáltam az autószerelői leleményesség lent részletezett példáját. Merthogy eljött a fűtési szezon idén is, és hát meggémberedett ujjakkal nem is nagyon lehet szerelni. Már 2 szezon óta üzemel a hordóból alakított "dobkályha" fa- és fáradtolaj tüzeléssel. Tavaly azonban hatalmas fejlesztés történt.

Ma reggel egy hirdetésre bukkantam a Facebookon, és ennek végigolvasása után egy webáruház-féleségbe jutottam. Az itt tapasztaltak nyomán született ez a poszt. Korábban már írtam arról több helyen, hogy újra és újra szembesülök azzal, mennyire nincsenek tisztában sokan a minket körülvevő világ alapvető fizikai törvényeivel. (Például szó nélkül elhiszik az aktuális McFly-féle lebegő deszkáról szóló híradásokat.) Pedig elég régen kötelező a 8 általános elvégzése. És az iskolában azért - a mindenkori közoktatás összes gyenge pontjai ellenére is - igenis megtanulhatóak az alapvető fizikai szabályok.

Fémipari alapok című elméleti sorozatunk gyakorlati mellékletében egy változtatható polcmagasságú és szétszedhető polc készítését követhetik nyomon. Első részben a tervezés, szerkezeti elemek darabolása és letisztítása került terítékre.

Már majdnem hozzáért a hegesztőpálca az összeállított elemekhez, mikor elértük a még feldolgozható hosszúságú írásterjedelmet. Folytatjuk az ismertetőt, közben bemutatok néhány szerszámot és kiegészítőt, mely a kocahegesztő életét teszi könnyebbé.

Egy hirtelen jött felkérésnek engedve most pár este (munkaidő után) egy budapesti irodaházban kell konyhapultokat cserélgetnünk. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy bár már volt erről szó itt a blogon, de talán nem butaság újra írni a konyhapultokról, különösen a tömörfa pultokról pár szót. (A képekért elnézést, mobillal készültek, és gyorsan, nem volt idő finomkodni...)

A különböző vastagságú hézagmérő lapok védőkeretbe szerelve készletet alkotnak. Egy-egy készlet több hézagmérő lapból áll, a teljes készlet 30 db-ból (0,05...1 mm-ig), a legkisebb 7 db-ból. Minden hézagmérő lapon maratással feltüntetik névleges vastagságát is.

A múltkori autópolírozós posztban jeleztem, hogy egy polírozógép jó móka, de persze nem valószínű hogy igazán sűrűn használjuk majd. Kivéve, ha valami más feladatra is alkalmas, például csiszolásra. Most alkalmam adódott kipróbálni, hogyan is funkcionál csiszológépként. Lássuk hát a tapasztalatokat.

Van hova felnőnünk laikus kárpitosként, mikor tekintetünk előtt kitisztul az alkotás köde és első ösztönös, alapismeretek nélkül készített székborításunkat megszemléljük. Tekintsék meg a hegesztőpálca és tűzőgép által összerótt kísérletet, azaz: így készül a zongoraszék mifelénk. Megnyugtatásul, az írás végén valódi szakmai mankót nyújtok a kárpitosipar iránt érdeklődőknek. A kondiszobában lakik írásunk tárgya, azért van szőnyeg a falon - szögezem le elöljáróban.

Az újrahasznosítás virágkorát éljük. Ez valahogy mostanában divat lett, még ott is igyekszünk újrahasznosítani mondjuk a csomagoló anyagokat, ahol ez nem feltétlenül indokolt. Vannak azonban olyan esetek, amikor az újrahasznosított anyagokból készült tárgyakról szinte meg sem lehet mondani, hogy nem direkt az adott funkcióra készült gyári darabok. Egy nemrég nyílt kávázóban jártam a minap, és rögtön két dologra is rácsodálkoztam, gyorsan le is fotóztam őket, hátha ötletet és tippet adnak valakinek.

Szögek pontosabb mérésére a mechanikai (egyetemes) szögmérőt használjuk. Részei: (1) álló szár, (2) mozgó szár, (3) szárrögzítő, (4) osztáskorong a főbeosztással, (5) nóniusz korong a nóniusz beosztással és (6) korongrögzítő.

Az öregautós sorozatunk egy ideig szünetelt, mert a rendelkezésünkre álló öreg (na jó, igazából csak '91 évi) autóval semmi nem történt, nem akart elromlani, működött, jött és ment, pusztán benzin kellett bele, az sem sok. Kénytelenek voltunk rádiószereléses, meg polírozásos írásokat készíteni róla.

De hát semmi nem tart örökké. Közeledett a tízezrenként esedékes olajcsere időpontja, amikor egy délután egy piros lámpánál való fékezéskor egy hatalmas csattanás hallatszott az autó elejéből. Gurult tovább, működött is, úgyhogy nem álltam félre, lévén hogy már csak pár sarokra volt a cél.