Furdancs

Itt a blogon már volt szó hangszer formájú bútordarabokról. Még tavaly vetette fel egy barátom, hogy esetleg kellene neki egy új dohányzó asztal, ami akár lehetne basszusgitár formájú is, miután ő ezt a hangszert nyúzza, (egy Fender Jazz Bass Marcus Millert), tehát valami ilyen formát szeretne, mint itt a képen van:

Előrebocsátom, hogy nem egy professzionális hangszerről van szó. Egy igazán drága gitárnak hasonló módszerekkel ne essünk neki!

Jelen gitár inkább csak számomra képvisel értéket, mivel már 26 éve használom. Én még a néhai Skála áruházban lévő hangszerbizományiban vettem, ahova egy akkori zenésztársam adta be. Ő pedig a Curia utcai hangszerboltból szerezte be, szintén használtan, tehát a hangszer valódi korát nem lehet tudni. Egy Japán gyártmányú Stagg az alanya a mostani bejegyzésnek.

Az eredendő probléma, amiért belekezdtem a felújításba, a nyak sérülése volt. Egy korábbi sérülésből kifolyólag egyszer volt már javítva, az alábbi képen látható módon. Most a javítás mellett a nyak továbbrepedt a fej irányába, ami részben a három (akkoriban még elég pici) gyermekem nem túl kifinomult gitárjátékának is volt köszönhető. Úgy is mondhatnám, hogy nem éppen rendeltetésszerűen játszottak rajta.

Pár éve csináltak egy nagyon tanulságos filmet. It might get loud. Ez a címe. Nem nagyon mennék bele a részleteibe, ITT megnézhetitek az egészet. Elég annyi hozzá, hogy az első jelenetben, a méltán népszerű Jack White, a White Stripes frontembere, egy farmon épít egy hangszert. Egy fadarabra felfeszít egy húrt, alátétnek kólás üveget használ, szerel rá elektronikát, felcsavar egy húrt, és szól! Amikor megláttam, egyértelmű volt, hogy egy ilyen hangszert én is építeni fogok. Átgondoltam. Körülnéztem a garázsban és az udvarban. Egy régi ruszki akusztikus gitárról leszedtem pár hangolókulcsot, találtam valami kuka hangszedőt, meg lomokat, és az egészet arra a deszkára szereltem rá, amin apróságokat hegesztettem előtte. Megszólalt!

Csak hát retkes mód gerjedt a kuka hangszedő, már alacsony hangerőn is. Meg ugye egy félig elégetett deszka három húr ellenében nem túl stabil. Mivel a hangszer komolyabb használatba való vétele már egy ideje tervben van, pár napja elérkezettnek láttam az időt, hogy rendbe rakjam. Arra is gondoltam, hogy a feljavításról készítek egy videót, csináltam is ehhez egy rendkívül tudományos kameraállványt, mert sajnos olyanom nincs.

Ragasztóval és bitang sok csavarral két masszív deszkadarabot a hangszer aljára rögzítettem. Találtam két kevésbé kuka hangszedőt, valami stratocaster gitárban lehettek annak idején. Csináltam nekik stabil alátétet, a videón majd látni. Persze ügyeltem rá, hogy ellentétes polaritású hangszedők legyenek, a zajok minimalizálása érdekében. A jack-aljzat felszerelésére is találtam egy kulturáltabb megoldást. A húrlábként szolgáló csatos üveget is stabilabb alapokra helyeztem. Ami extra, hogy kapaszkodója is van a gitárnak. Mivel tokot szerintem nem nagyon találnék hozzá, kellett valamilyen megoldás a cipelésére. Szóval, a jó öreg 22-es kötél meg a kötöző drót jó szolgálatot tettek megint. Nemsokára építek megint egyet, azon lesz 4, talán 5 húr is, a test alapanyaga komolyabb fából készül majd, valamint a felső nyeregre és a húrlábra is van új ötlet, továbbá hangerő- és hangszínszabályzókat is kap a hangszer.  Addig is, élvezzétek a videót. Barkácsra fel!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Aki játszik valamilyen hangszeren, vagy akár csak fanatikus zenerajongó, biztos örülne, ha kedvenc hangszerei nem csak hangszerként volnának elérhetőek, hanem bár más funkciókkal, de állandóan a szeme előtt lennének. Az alábbi válogatás ilyen darabokat gyűjt egybe. Gyakorlatilag szinte mind elkészíthető házilag is, erre fogunk is tippeket és tanácsokat adni rövidesen.

Elérkezett a nagy nap, amikor bemutatjuk "Hangold újra" játékunk nyertes pályaműveit. Felhívásunkban arra buzdítottunk benneteket, hogy készítsetek hangszert, tényleg bármiből. Nemrég közzétettünk egy válogatást a beérkezett pályaművekből, a nyerteseket pedig most mutatjuk be. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy nektek melyik tetszik a legjobban, a kommentekben megnyílhattok. A zsűrit nem ér anyázni! Akkor hát, kapaszkodjatok meg, lesznek csodák. Hogy fokozzuk az izgalmakat, a harmadik helyezettel kezdjük a sort.

Nemrég zárult "Hangold újra" névre keresztelt játékunk, melynek során házilag fabrikált hangszerek elkészítésére buzdítottunk benneteket, melyekkel legalább egy egyszerű, felismerhető dallamot el lehet játszani. A pályázati határidő végének közeledtével felgyorsultak az események és a hajrában szép számmal érkeztek a házilag készített hangszerek. Következhetett a beérkezett pályaművek értékelése. Nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen egytől egyig remek hangszereket gyártottak a pályázók. Ma a legjobbak közül válogattunk, hamarosan pedig a nyerteseket is bemutatjuk egy külön megemlékezésben.

2013. május 31-én, azaz tegnap éjfélkor járt le a Furdancs Blog és a Conrad Electronic közös pályázatának beküldési határideje. Innentől kezdve nálunk a labda, hogy átrágjuk magunkat az igen komplex és kreatív pályamunkákon. A beérkezett alkotásokból néhányat nektek is bemutatjuk itt a Furdancson, a Facebook-oldalunkon, valamint a pályázat weboldalán. Kíváncsiak vagyunk a ti véleményetekre is, úgyhogy amikor elétek tárjuk a legjobb munkákat bátran kommenteljetek. Eredményhirdetés is lesz hamarosan, addig izguljunk együtt.

Tegye fel a kezét, aki emlékszik még az úgynevezett Pille orgonára. Ez a kis hangszer annyira egyszerű szerkezet, mint a barlangrajz, viszont sok csemetét indított el a zenei pályán a nyolcvanas években. Mai ajánlatunk erre a hangszerre emlékeztet. Hangzását tekintve mindenképpen. Valószínű, hogy aki járt elektrotechnika szakkörre, már találkozott ilyesmivel. Az elektronikán kívül nem sok minden kell hozzá: alufólia, némi szigetelőszalag és egy kartonlap. Ha elmerülnétek a hangszer elkészítési módjában, ITT megtehetitek.

Ha elkészültetek, akkor akár indulhattok is vele a még javában zajló játékunkon. Részletekért katt az alábbi képre. Hajrá!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Na jó, de mi a fene az a kazoo? Merül fel sokatokban a kérdés. A válasz röviden: egy hangszer. Méghozzá egy olyan hangszer, amivel bármilyen döglött bulit újra lehet éleszteni. Képzeljük el, hogy ittasan, már mindenkit kibeszélve üldögélünk egy baráti társaságban, sokaknak már a lefekvésen jár az esze, amikor egyszer csak előtoppanunk egy kazooval és rázendítünk bármilyen ismert dalra. Mondjuk erre:

Ehhez dalhoz feltüzelhetjük pár barátunkat is. A kazooról bővebben ITT olvashattok. A mai ajánlat tehát ehhez a hangszerhez kapcsolódik. Pontosabban egy ehhez hasonló hangszer elkészítési módját ajánljuk figyelmetekbe. Kinézetre ugyanis nem, de hangzását tekintve mindenképpen kazooról beszélhetünk. A műtárgy testét egy sörösüveg nyakából képezhetjük. A leírás szerint sűrűn körbe kell pontozni az üveg nyakát és megfelelő óvintézkedések mellett egyszerűen oda kell verni a palackot valahova. Ha ügyesen pontoztunk, akkor az üveg nyaka a pontozás mentén fog ketté válni. Nem tűnik hihetőnek, de ez ne zavarjon senkit. Azért ITT egy másik módszer a biztonság kedvéért. A továbbiakban illik kiigazítani az üveg nyakán képződött éleket. Szükség van még egy megfelelő méretű és megfelelő módon kilyuggatott zárókupakra és egy darab, a hangképzésért felelős zsírpapírra. A részletes leírást ITT találjátok. Ha jól dolgoztatok, akkor valami ilyesmit kell kapnotok:

A szemfüles megfigyelő észrevehette, hogy furdancsék meglehetősen rá vannak gyógyulva a hangszerekre. Főként azokra, amik olyan anyagokból készültek, melyek első ránézésre nem igazán tűnnek alkalmasnak arra, hogy hangszeralapanyagként szolgáljanak. Itt a Furdancs Blogon többször is beszámoltunk már bravúros megoldásokról. Volt szó szivardobozból készült gitárról, zöldségekből készült komplett zenekari szettről, fura gitárokról és bemutattunk egy angol srácot is, aki egyenesen a szeméttelepről szedi össze a hangszernek valót. Ennek ellenére úgy látjuk, hogy a "hangszert bármiből" kimeríthetetlen téma, így hát jöjjön a következő adag házi készítésű zeneszerszám.