Furdancs

Itt a blogon már volt szó hangszer formájú bútordarabokról. Még tavaly vetette fel egy barátom, hogy esetleg kellene neki egy új dohányzó asztal, ami akár lehetne basszusgitár formájú is, miután ő ezt a hangszert nyúzza, (egy Fender Jazz Bass Marcus Millert), tehát valami ilyen formát szeretne, mint itt a képen van:

Ha mégis, akkor még mindig próbálkozhatunk a javítással. Egy teljesen új, szállítás közben sérült akusztikus gitárt került hozzám javításra. Mivel a törésen kívül egyéb sérülést, sőt szinte karcolást sem találtam rajta, el nem tudom képzelni, hogyan sikerül eltörniük a nyakát.

Előrebocsátom, hogy nem egy professzionális hangszerről van szó. Egy igazán drága gitárnak hasonló módszerekkel ne essünk neki!

Jelen gitár inkább csak számomra képvisel értéket, mivel már 26 éve használom. Én még a néhai Skála áruházban lévő hangszerbizományiban vettem, ahova egy akkori zenésztársam adta be. Ő pedig a Curia utcai hangszerboltból szerezte be, szintén használtan, tehát a hangszer valódi korát nem lehet tudni. Egy Japán gyártmányú Stagg az alanya a mostani bejegyzésnek.

Az eredendő probléma, amiért belekezdtem a felújításba, a nyak sérülése volt. Egy korábbi sérülésből kifolyólag egyszer volt már javítva, az alábbi képen látható módon. Most a javítás mellett a nyak továbbrepedt a fej irányába, ami részben a három (akkoriban még elég pici) gyermekem nem túl kifinomult gitárjátékának is volt köszönhető. Úgy is mondhatnám, hogy nem éppen rendeltetésszerűen játszottak rajta.

Pár éve csináltak egy nagyon tanulságos filmet. It might get loud. Ez a címe. Nem nagyon mennék bele a részleteibe, ITT megnézhetitek az egészet. Elég annyi hozzá, hogy az első jelenetben, a méltán népszerű Jack White, a White Stripes frontembere, egy farmon épít egy hangszert. Egy fadarabra felfeszít egy húrt, alátétnek kólás üveget használ, szerel rá elektronikát, felcsavar egy húrt, és szól! Amikor megláttam, egyértelmű volt, hogy egy ilyen hangszert én is építeni fogok. Átgondoltam. Körülnéztem a garázsban és az udvarban. Egy régi ruszki akusztikus gitárról leszedtem pár hangolókulcsot, találtam valami kuka hangszedőt, meg lomokat, és az egészet arra a deszkára szereltem rá, amin apróságokat hegesztettem előtte. Megszólalt!

Csak hát retkes mód gerjedt a kuka hangszedő, már alacsony hangerőn is. Meg ugye egy félig elégetett deszka három húr ellenében nem túl stabil. Mivel a hangszer komolyabb használatba való vétele már egy ideje tervben van, pár napja elérkezettnek láttam az időt, hogy rendbe rakjam. Arra is gondoltam, hogy a feljavításról készítek egy videót, csináltam is ehhez egy rendkívül tudományos kameraállványt, mert sajnos olyanom nincs.

Ragasztóval és bitang sok csavarral két masszív deszkadarabot a hangszer aljára rögzítettem. Találtam két kevésbé kuka hangszedőt, valami stratocaster gitárban lehettek annak idején. Csináltam nekik stabil alátétet, a videón majd látni. Persze ügyeltem rá, hogy ellentétes polaritású hangszedők legyenek, a zajok minimalizálása érdekében. A jack-aljzat felszerelésére is találtam egy kulturáltabb megoldást. A húrlábként szolgáló csatos üveget is stabilabb alapokra helyeztem. Ami extra, hogy kapaszkodója is van a gitárnak. Mivel tokot szerintem nem nagyon találnék hozzá, kellett valamilyen megoldás a cipelésére. Szóval, a jó öreg 22-es kötél meg a kötöző drót jó szolgálatot tettek megint. Nemsokára építek megint egyet, azon lesz 4, talán 5 húr is, a test alapanyaga komolyabb fából készül majd, valamint a felső nyeregre és a húrlábra is van új ötlet, továbbá hangerő- és hangszínszabályzókat is kap a hangszer.  Addig is, élvezzétek a videót. Barkácsra fel!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Aki játszik valamilyen hangszeren, vagy akár csak fanatikus zenerajongó, biztos örülne, ha kedvenc hangszerei nem csak hangszerként volnának elérhetőek, hanem bár más funkciókkal, de állandóan a szeme előtt lennének. Az alábbi válogatás ilyen darabokat gyűjt egybe. Gyakorlatilag szinte mind elkészíthető házilag is, erre fogunk is tippeket és tanácsokat adni rövidesen.

Nemrég zárult "Hangold újra" névre keresztelt játékunk, melynek során házilag fabrikált hangszerek elkészítésére buzdítottunk benneteket, melyekkel legalább egy egyszerű, felismerhető dallamot el lehet játszani. A pályázati határidő végének közeledtével felgyorsultak az események és a hajrában szép számmal érkeztek a házilag készített hangszerek. Következhetett a beérkezett pályaművek értékelése. Nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen egytől egyig remek hangszereket gyártottak a pályázók. Ma a legjobbak közül válogattunk, hamarosan pedig a nyerteseket is bemutatjuk egy külön megemlékezésben.

A szemfüles megfigyelő észrevehette, hogy furdancsék meglehetősen rá vannak gyógyulva a hangszerekre. Főként azokra, amik olyan anyagokból készültek, melyek első ránézésre nem igazán tűnnek alkalmasnak arra, hogy hangszeralapanyagként szolgáljanak. Itt a Furdancs Blogon többször is beszámoltunk már bravúros megoldásokról. Volt szó szivardobozból készült gitárról, zöldségekből készült komplett zenekari szettről, fura gitárokról és bemutattunk egy angol srácot is, aki egyenesen a szeméttelepről szedi össze a hangszernek valót. Ennek ellenére úgy látjuk, hogy a "hangszert bármiből" kimeríthetetlen téma, így hát jöjjön a következő adag házi készítésű zeneszerszám.

Hétvégén szóba kerültek azok az idők, amikor még, szinte gyerekként, a zenei önkifejezéshez a hangszeres tudás mellett csak egy dolog hiányzott: a hangszer. Cintányér gyanánt fedőket aggattunk a plafonra és darabonként összeszedett Jolana gitárokon szerencsétlenkedtünk. Ennek kapcsán aztán megpróbáltuk megfejteni, hogy miből és hogyan lehet legegyszerűbben gitárt készíteni. A Furdancson is volt már szó ilyesmiről. A társaság tagjai közül nyilván mindenkinek volt némi netes élménye a témával kapcsolatban. A beszélgetés nagy közös böngészéssé alakult. Ennek eredményét alább láthatjátok. Némelyik "gitár" valóban nagyon házi készítésű, van amelyik csak simán fura, néhány darab pedig pusztán gitár által inspirált használati tárgy. Nekem a benzinkannás a kedvencem.

A mai poszt nem egy "hogyan építsünk űrhajót gyufaszálakból" mélységű írás, de garantáltan tartalmaz hasznos információkat egy elsőre egyszerűnek tűnő szerelési munkával kapcsolatban.
Tegnap Norbert kollégánk, aki egyébként a Houdinis gitárosa, kétségbeesett kérést intézett hozzám, miszerint vásárolt a gitárjához egy úgynevezett strap lockot és be kellene építeni a régi helyére. A strap lock egy olyan kütyü, aminek segítségével egy mozdulattal le lehet szedni a hevedert, gitárpántot (Erdélyben átvető) a gitárról. Magával a cserével nem is lett volna gond, de az eredetileg a gitáron lévő hevedergombénál hosszabb és vastagabb csavart kapott az új "babához".

Minden háztartásban kell lennie legalább egy hangszernek. Én ezt simán törvénybe foglalnám, ha egyszer annyi agysejtemet veszíteném el, hogy a törvénykezés közelébe engednének.