Furdancs

A némileg egyszerűbbé és könnyebbé váló önerős családiház építkezések előnyeiről és hátrányairól már írtunk. Meg is kaptuk kommentben, hogy az építész kamara fizetett bértollnokai vagyunk. Való igaz, itt a blogon folyamatosan a saját kezű munka mellett tesszük le a garast, furcsa lehet, hogy pont egy építkezés kapcsán nem felhőtlen az örömünk az adminisztratív terhek, és a betartandó szabályok fogyatkozása felett.

De oka van ennek is, mint mindennek...

A minap megintcsak egy Youtube videóra bukkantam, majd ennek nyomán egész sereg hasonlóra. Most azonban csak erről az egy videóról írnék pár szót. A tévében persze már mindenki látott mindenféle hajótöröttes, meg lakatlanszigetes filmet, és persze a National Geographic különböző, a világ eldugott vidékein élő természetközeli népek életéről szóló dokufilmek közül is láthattunk legalább néhányat. Van tehát némi fogalmunk arról, - ha más nem elméletben - hogyan is kell kinézzen egy hagyományos, a természetben található építőanyagok felhasználásával épült kunyhó.

Aki dolgozott már fával, tapasztalhatta, hogy a faanyagok túlnyomó többsége még "holtában" vagyis feldolgozott állapotban is "élő" anyagként viselkedik. A környezet változásaira, a hőmérséklet és főképp a levegő nedvességtartalmának emelkedésére/csökkenésére vagy épp a direkt napsütés hatására bármikor képes némi alakváltozásra, vetemedésre.

A fürdőszobák egyik legfontosabb része a csaptelep, köznapi nevén a csap. Nem nagyon kell elmagyarázni, hogy miről van szó, azt viszont sokan tapasztalhattátok már, hogy a nem megfelelő csaptelep kiválasztása egy soha véget nem érő szappanoperává alakíthatja a fürdőszobai létet. Kezdjük azzal a helyzettel, hogy mi van akkor ha viszonylag rövid időn belül kezd csöpögni a nemrég felszerelt csap. Hamar vízkő képződik, és egy állandó nemkívánt párbeszéd arról, hogy kellene már csinálni valamit vele. A férfilakosság részéről egy darabig elodázható a dolog, a fürdőszoba ritkább látogatásával, főleg a feleségünkkel együtt. A vízkő vörös posztó a háziasszonyok szeme előtt. Ne játszunk vele! Aztán könnyen bevonódnak a szomszédok is a szappanoperába (érted: szomszédok), ha mondjuk nem figyelünk arra, hogy a csapoknak bizony van úgynevezett akusztikai besorolásuk. Egy társasházban tud az elviselhetetlenségig hangos lenni egy csaptelep.

Posztunkkal abban próbálunk segítséget nyújtani, hogyan válasszuk ki a szédítően széles választékból a legmegfelelőbb terméket. Nem térünk ki az esztétikai és design szempontokra, hiszen ez nagyon szubjektív és mindenki jól ismeri a saját ízlését. Igyekszünk ellenben, minél részletesebb technikai és műszaki tájékoztatást adni. Kezdjük!

Amikor régen épült ingatlan szigetelését kellene feljavítani a mai kor elvárásainak megfelelően, számos kérdés merül fel. Tekintettel kell lennünk az épület födémszerkezetére. Továbbá ki kell találnunk, hogy milyen jellegű legyen a szigetelés, ha a padlásfödémet kellene szigetelni. Hogyan lesz használható a födém, ha továbbra is terhelhetőnek kell lennie? Milyen módon szigetelhető ilyen feltételek mellett?

Számos esetben van szükség különféle tárgyaknak a falra erősítésére. Ha az nem túl súlyos, azaz alig terheli a rögzítőelemet, akkor többnyire méretesebb acélszeg is elégséges a rögzítésre. Ám ha már erős és kisebb-nagyobb terhet is meg kell tartania a rögzítéshez használt elemnek, akkor ma már általában műanyag dübel, régies nevén tipli és az abba hajtott csavar a megfelelő rögzítési mód. Ám hogy ez megfelelően funkcionáljon, ismerni kell, hogy milyen a szóban forgó fal anyaga és az sem mindegy, hogy milyen anyagú és minőségű dübelt használunk a rögzítéshez. Ez már csak azért is fontos, mert ez meghatározza az alapvetően fontos előfúrást, annak szerszámát is. Közismert, hogy még a betonfalak sem egyforma összetételűek és a téglafalak is eltérőek, nem is szólva az újabban gyakori gipszkartonból készült falakról. Egy azonban biztos, hogy bármilyen is a falazat anyaga, abba csak keményfém lapkás fúróval célszerű lyukat fúrni. A normál csigafúró ugyan téglafalban még hatékony lehet, ám azt már más célra nem lehet utána használni, mert éle elkopik, amit még meg lehet élezni, ám a vezető élszalagja menthetetlenül tönkre megy.

Egy korábbi posztunk nyomán kaptuk az ötletet, hogy írhatnánk néhány, nálunk kevésbé ismert hálózati életvédelmi eszközről. A normál kismegszakítót persze mindenki ismeri, de mondjuk a FI reléről már nem biztos hogy mindenki hallott. Hát, most fogtok.

Azt régóta nem kell bizonygatni, hogy érdemes hőszigetelni. Az emelkedő energiaárak mellett hamar megtérül a beruházás. Azonban a számtalan különböző anyag és ajánlat átböngészése után általában felmerül a kérdés, hogy meddig érdemes növelni a hőszigetelés vastagságát. Hiszen biztos van olyan határ, ahonnan már felesleges a további beruházás. És jó volna tudnunk azt is, ha már áldozunk a dologra, vajon meddig élvezhetjük a kényelmes meleget? Mikor kell majd felújítani a hőszigetelt épületeinket?

Telik az idő. Elröppent a nyár, megjöttek az őszi szelek. Rendszeres olvasóink emlékezhetnek augusztusi írásunkra, ahol a Knauf Insulation épületszigetelési összehasonlító próbájáról adtunk hírt. Azóta elindult a fűtési szezon, sőt már több mint egy hónapja fut a program.

Sokan azt gondoljuk, a penészes lakások a technika fejlődésével és az életszínvonal emelkedésével lassan eltűnnek. Azonban aki már utána olvasott a témának, tudhatja, hogy a tendencia épp fordított. Ebben a posztban összeszedjük, milyen okai lehetnek a lakás penészedésének, milyen kockázatokat rejt magában a penészes fal, és milyen sokféle megoldást kínálnak a penészedés megszüntetésére.