Furdancs

Korábban többször írtunk már idén 25. évébe lépő öreg Escortomról. Aztán az írások elmaradtak, mert az autó működik, igazán írnivaló nincs róla. De azért van egy-két olyan apróság ami a beszerzése óta rendbehozatalra vár. Ilyen például a váltókar műbőr szoknyája.

Ez leginkább azért várt ilyen sokáig a rendbe hozatalra, mert nem volt kéznél megfelelő méretű műbőr, vagy hasonló alapanyag.

Az elhasznált alkatrészek otthoni, főképp dekorációs célú újrahasznosítása örök divat. Persze hogy ezek épp illenek-e egy lakásba, az mindig egyedi elbírálás kérdése, mint ahogy az is, hogy milyen szintig vagyunk hajlandóak felújítani az így hasznosított alkatrészeket. Sokan pont azt szeretik, ha ezeken látszik hogy bizony nem újak, történt velük már egy és más... ilyenkor épp csak a nagyon potyogós leveles rozsdát kell eltávolítani, és már mehet is a lakásba mondjuk a roncstelepen talált tekercsrugó, vagy épp a műhelyben már nem használt rámpák...

Az öregautós sorozatunk egy ideig szünetelt, mert a rendelkezésünkre álló öreg (na jó, igazából csak '91 évi) autóval semmi nem történt, nem akart elromlani, működött, jött és ment, pusztán benzin kellett bele, az sem sok. Kénytelenek voltunk rádiószereléses, meg polírozásos írásokat készíteni róla.

De hát semmi nem tart örökké. Közeledett a tízezrenként esedékes olajcsere időpontja, amikor egy délután egy piros lámpánál való fékezéskor egy hatalmas csattanás hallatszott az autó elejéből. Gurult tovább, működött is, úgyhogy nem álltam félre, lévén hogy már csak pár sarokra volt a cél.

Előző írásunkban arról értekeztünk, hogy bizony a rozsda azért egy új autó esetén sem pihen, különösen igaz ez egy jóideje használt jármű esetén. És nem érdemes túl sokáig halogatni a küzdelmet ellene. Nálam szerencsére még csak apró gondok és rozsdakezdemények vannak, hiszen ez a jármű még fiatal, alig múlt 24 éves. De azért talán a tél előtt még érdemes segíteni a bajokon.

Péntekenkénti öreg autós sorozatunk jó ideje szünetel, ugyanis az apropót szolgáltató 25 éves Escort semmi elmesélhető hibát nem produkál, csak megy és megy. Benzinen kívül más nem is kell neki.

Ettől függetlenül van pár olyan terület, ahol van némi nyoma annak, hogy bizony nem tegnap gördült ki a szalonból a jármű. És ezek igényelnek némi odafigyelést, még ha nem is azonnalit.

Péntek lévén autós téma kéne. Azt gondoltam, talán akadhat az olvasóink között olyan szülő, aki nem teljesen boldog attól, hogy a csemetéje a különböző készen vásárolható, bugyuta rajzfilmek segítségével hirdetett műanyag, "vedd-meg-gyűjtsd-és-dobd-el" -féle játékok iránt kezd épp érdeklődni. Akinél még nincs késő, esetleg belevághat némi házilagos játékgyártásba is. Ebben a cikksorozatban összeszedünk néhány konkrét ötletet, amit akár a gyermekkel közösen is meg tudunk valósítani. Nyilván nem pusztán a játék a cél, hanem maga a gyártás folyamata is, vagyis a közösen végzett munka.

Az előző írásban összeszedtünk néhány szempontot, ami bár fontos és meghatározó része a gépjárművédelemnek, mégis a különböző cégek merőben máshogy kezelik ezeket. Az autó védelmének lelkét adó klasszikus riasztó igazából nagyjából ugyanazt tudja mindenkinél. Sokféle szenzoron keresztül figyel, és szól, ha bármi gyanúsat észlel. A különbség inkább abban van, hogy a riasztási eseménnyel egy időben mit is tesz konkrétan a rendszer az autó védelmében. Nézzünk kicsit jobban a dolog mélyére.

Régebbi autóknál megszokott jelenség, hogy a biztonsági övet kicsatolva az nem, vagy csak igen lassan tekeredik vissza a helyére. Így aztán sokszor megesik, hogy a kocsiajtót rácsukjuk a félig kilógó övre, rosszabb esetben magára a csatra, amely persze előbb-utóbb el is törik.

Általában azért nem teszünk semmit ezzel a helyzettel a bosszankodáson kívül, mert azt gondoljuk, a visszacsévélő rugó fáradhatott el, és annak (vagy akár a komplett visszacsévélő-mechanikának) cseréje macerás, és vélhetően drága is. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez a helyzet.

Öreg Fordunk egyelőre semmilyen poszttémát nem szolgáltat. Működik, alig fogyaszt, falja a kilométereket. A külsején ugyan lehetne javítani, de miután a szponzorok csak lassan gyűlnek, így még nem tudjuk, szerintünk - természetesen abszolút részlehajlás nélkül... - mi lesz a legjobb termék, amit ajánlunk és amivel vizuálisan is megfiatalítjuk.

Belül viszont hatalmas változások történtek.

Ez az írás igazából az 'öregautó' szerelős sorozatunk első darabja kellett volna legyen. Egy kiszolgált autó ugyanis nem csak további - javításokkal esetleg sűrűn megszakított - közlekedésre lehet alkalmas. Aki kedveli az amerikai, főképp az amerikai vidéket megjelenítő filmeket és videókat, az pontosan tudja, hogy egy valamire való ház vagy tanya nem lehet meg a fűben békésen és líraian rozsdásodó autóroncs nélkül.