Furdancs

A hagyományos festésű faldekorálást elég nehéz kivitelezni, ám ma már van ennek egyszerűbb módja is. A tapéta boltokban kapható, különféle színű és mintázatú fali matricákkal ez szinte gyerekjáték. Alapfeltétele, hogy a fal felülete lehetőleg sima legyen, ami elősegíti a különféle nagyságú és mintázatú matricák falra ragasztását. Előnye, hogy utólag könnyen, a fal károsodása nélkül eltávolíthatók, esetleg cserélhetők egy újabb változatra. Ezekkel gyorsan és főként könnyen a nagy üres falfelületek egyedivé és dekoratívakká tehetők.

Fotó: falmatrica.net

Eddig akárhányszor megkérdeztem Mr. Furdancsot, hogy mi legyen a következő hét műtárgya, mindig azt mondta, hogy legyen a drótkefe. Nagyon kiváncsi vagyok, mi lesz a cikk ajánlója a Facebookon.

A kertészeti és kertépítő magazinokat kedvelő, vagy épp építkezésben, kertrendezésben érdekelt olvasóink már biztos találkoztak a "folyóka" nevezetű műanyag vagy beton anyagú tárgyakkal. Ezek különböző méretű, általában ráccsal fedett vályúszerűségek. A sokszor meglehetősen futurisztikus kialakítású tárgyak valóban nagyon mutatósak tudnak lenni. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy valóban fontos alkotói-e egy kertnek?

A téli időszak kellemetlen velejárója a havazás és a hó szükségszerű eltakarítása a járdákról és a családi házak útjairól. Ez mindenkor a tulajdonosok, illetve a társasházak takarítását végző személyeké. Ám ez többnyire csak írott kötelezettség, aminek nem mindenki tesz eleget. Az utak téli takarítása azonban ettől függetlenül fontos és ellenőrzése a területfelügyelők dolga. A síkos utakon bekövetkezett balesetekért ugyanis a tulajdonosok felelnek és kártérítési kötelezettségük is van. Ám ennek megelőzését, a havas és a jeges járófelületek letakarítását különféle környezetkímélő adalékszert használva lehet könnyebbé, balesetmentessé tenni.

Ezzel nem tudunk betelni

Nagyon sok háztartási- és egyéb használati eszköz, ha bizonytalanul működik, vagy egyszerűen elromlik, az öntevékeny emberek először megpróbálnak maguk rájönni a hiba okára. Ám ehhez a legtöbb esetben bizonyos szerkezeti egységeket meg kell bontani a készülékeken. Ez viszont a felerősítésükhöz használt különböző speciális csavarok miatt akadályt jelent.. Ám a kíváncsiság az egyéni ötletességgel párosulva - az általánosan használt szerszámok kisebb átalakításával - többnyire az ilyen akadályok is megoldhatók. Íme néhány megoldás.

Bár a barkácsolásról a legtöbbünknek inkább valamilyen mechanikus tevékenység jut eszünkbe, a mai változó világban az otthoni, házilagosan végzendő munkák körébe egyre inkább beletartozhat az elektronika és az informatika is.

A multimédiás tartalmak lejátszására alkalmas, wifi kapcsolattal rendelkező telefonok, tabletek, pc-k és az okostévék megjelenésével egyre inkább szükség lehet egy olyan otthoni adattároló-központra (az egyszerűség kedvéért nevezzük most adattároló szervernek) amely egy helyen tárolja minden fontos képünket, zenénket, filmünket, amelyek így bármilyen wifi képes eszközzel elérhetőek a lakásban, akár a WC-n ülünk, akár a fürdőkádban vagy a kanapén fekszünk. Sőt, ha a netre is rákötjük a berendezést, akkor akár egy másik földrészen is lehet az a kád vagy kanapé...

Lakásajtó, lépcsőházajtó, kertkapu, autó: a legtöbb embernek legalább 3-4 záron át kell jutnia minden nap. Az emberek viszont többnyire nem használnak lakatot, mégis mindenkinek ugyanaz a kép jut eszébe róla:

A klasszikus sárgaréz lakat.

A lakat magja a zár, azt védi a réz lakatház, és a (jelen esetben) félköríves, edzett acél fémet pedig a kengyelnek hívják. A zárban a hozzátartozó kulcsot elfordítva a kengyel kinyílik, és szabaddá válik az út.

Számos esetben van szükség különféle tárgyaknak a falra erősítésére. Ha az nem túl súlyos, azaz alig terheli a rögzítőelemet, akkor többnyire méretesebb acélszeg is elégséges a rögzítésre. Ám ha már erős és kisebb-nagyobb terhet is meg kell tartania a rögzítéshez használt elemnek, akkor ma már általában műanyag dübel, régies nevén tipli és az abba hajtott csavar a megfelelő rögzítési mód. Ám hogy ez megfelelően funkcionáljon, ismerni kell, hogy milyen a szóban forgó fal anyaga és az sem mindegy, hogy milyen anyagú és minőségű dübelt használunk a rögzítéshez. Ez már csak azért is fontos, mert ez meghatározza az alapvetően fontos előfúrást, annak szerszámát is. Közismert, hogy még a betonfalak sem egyforma összetételűek és a téglafalak is eltérőek, nem is szólva az újabban gyakori gipszkartonból készült falakról. Egy azonban biztos, hogy bármilyen is a falazat anyaga, abba csak keményfém lapkás fúróval célszerű lyukat fúrni. A normál csigafúró ugyan téglafalban még hatékony lehet, ám azt már más célra nem lehet utána használni, mert éle elkopik, amit még meg lehet élezni, ám a vezető élszalagja menthetetlenül tönkre megy.

Egy korábbi posztunk nyomán kaptuk az ötletet, hogy írhatnánk néhány, nálunk kevésbé ismert hálózati életvédelmi eszközről. A normál kismegszakítót persze mindenki ismeri, de mondjuk a FI reléről már nem biztos hogy mindenki hallott. Hát, most fogtok.

Újabban ugyan a burkolólapokat egyre gyakrabban szorosan egymás mellé illesztve is szokás leragasztani, ám ezt csak pontosan élre vágott burkolólapoknál alkalmazható. Az általában beszerezhető csempe- és padlókerámia lapok azonban ha kicsit is, de eltérő méretűek. Ezt csak a fugaszélességeket alkalmazva lehet kiegyenlíteni. A régebben készített kerámia burkolatok fugái ezért különböző szélességűek és sajnos az anyaguk idővel elszíneződik. Ha viszont maga a burkolat még jó állapotú és nem sérült, repedezett, leverése helyett érdemesebb a fugázó anyagát felújítani.