Furdancs

Ez egy gyors poszt lesz, cserébe legalább rövid. Mostanában permanens témahiányban szenved a szerkesztőség, ezért minden szembejövő megírnivalóra próbálunk lecsapni. Az történt, hogy tegnap a jónevű JAB Anstoetz cég csodálatosságos budapesti képviseletén kellett a falra felrögzíteni egy 2x3 méteres szőnyeget. Ez egyfelől persze nem bonyolult munka, másrészt azért igényel némi átgondolást...

Az ipari gyakorlatban elég gyakran előfordul, hogy két vagy több alkatrészt úgy kell összekötni, hogy azok szilárdan kapcsolódjanak egymáshoz és a kötés különböző igénybevételeknek ellenálljon. E kötési módoknak egyike a szegecselés. A szegecselés célja, hogy különböző alkatrészeket a célnak megfelelően maradandóan kössünk össze.

Az autó- és repülőszimulátorok (nevezik cockpitnek, fülkének is) széles árspektrumban, élethűségben és szolgáltatásokkal kaphatók. Legegyszerűbb - statikus - változat egy fémváz, amire ülést erősítenek, illetve állítható tálcára tehetjük a kormányt és sebváltót, pedálblokkot.

A csupasz vázat maximum optikai tuninggal lehet csábítóbbá tenni, az ülés megmozdítása egy nagyságrendet jelent árban, játékélményben is. Egy professzionális kiképző berendezés (a kiképző repülőszimulátorok) minimum 100-1000 megaforintba kerül, ami érthető, hiszen egész szobányi, gyári műszerekkel hitelesen berendezett térfogatot mozgatnak, a több négyzetméteres kijelzőket pedig szerverközpont látja el számítási teljesítménnyel. E kínálatból csemegézünk mai videóválogatásunkban.

Tavaly decemberben volt egy kétrészes posztunk arról, mi alapján választottam szerszámos ládát, és aztán mi is került bele. Most, majd fél év elmúltával megmutatom, mi az a szerszámkészlet, amit végül is a ládában tartok, és általában viszek is magammal mindenhová. Persze időnként kerül bele új szerszám, és néha itthon ki is veszek egyet-egyet, amit aztán elfelejtek visszatenni. De azért nagyjából az alábbi az alapkészlet.

Bútorlapból készült bútorok általánossá válásával együtt terjedtek el az ilyen bútorok ajtajainak rögzítésére használt kivetőpántok. Anno még a múlt évszázad 80-as éveiben a mindenféle iskolai szakmai gyakorlatunkat különböző bútorgyárakban töltöttük. Akkoriban még divat volt a hagyományos zsanér használata is az ilyen szekrényajtóknál. Ezeket általában apró csavarokkal rögzítettük, amit roppant célszerűen kalapáccsal vertünk be a bútorlapba. (Ez volt a hivatalos ajánlás.) Gondolhatni, mennyi ideig tartotta a helyén az így rögzített pánt az ajtót.

Lyukat persze a legegyszerűbb fúróval készíteni, azonban házilagos körülmények között a 13-15 mm átmérőnél nagyobb fúrókat nem nagyon használunk. Kivételek persze lehetnek, de egy kézben tartott, nem túl nagy teljesítményű fúrógép esetében általában valahol itt van a limit.

Azonban aki szeret fából mindenféle beépített bútort készíteni, előbb-utóbb szembesül a problémával, hogy szükség lenne szabályos, kör alakú nyílásokra akár 20-30-60-80 mm átmérővel. Mondjuk mert vezetékeket kell áthúznunk, vagy épp szabályos konnektor- vagy csatlakozóaljzatot szeretnénk beépíteni, netán süllyesztett világításnak kell a hely.

Az ipari gyakorlatban elég gyakran előfordul, hogy két vagy több alkatrészt úgy kell összekötni, hogy azok szilárdan kapcsolódjanak egymáshoz és a kötés különböző igénybevételeknek ellenálljon. E kötési módok egyike a szegecselés. Ezúttal a szegecselés szerszámait mutatjuk be.

A technológiai fejlődésről néhány szót annak kapcsán, hogy folyamatos informatikai forradalom dinamikája nem csillapul a nyolcvanas évek óta. Azaz nemcsak az öreg rókákat, de a nettel együtt felnövő fiatalokat is meglepheti az életét megkönnyítő számos újítás, akár holnap reggel. Ügyfélkapu, elektronikus aláírás, ingyen telefonálás és a szinte határokat eltörlő kapcsolat lehetősége a világ bármely táján élő emberekkel. Hiszen a Google vagy Facebook egy gombnyomásra fordít hollandról katalánra, vagy amilyen nyelvre akarjuk.

A némileg egyszerűbbé és könnyebbé váló önerős családiház építkezések előnyeiről és hátrányairól már írtunk. Meg is kaptuk kommentben, hogy az építész kamara fizetett bértollnokai vagyunk. Való igaz, itt a blogon folyamatosan a saját kezű munka mellett tesszük le a garast, furcsa lehet, hogy pont egy építkezés kapcsán nem felhőtlen az örömünk az adminisztratív terhek, és a betartandó szabályok fogyatkozása felett.

De oka van ennek is, mint mindennek...

A legkiadósabb takarítást festés után ejthetjük meg, mikor a helyiség kiürítve, háziállatok evakuálva, minden sarok feltárul a maga meztelen valóságában és a festéket amúgy is le kell mosni. A festés előkészítése porban és verítékben úszó lakást és homlokot eredményez. Vagy ne csiszoljunk-gletteljünk, hanem terítsünk rá tapétát, elfedve a hiányosságokat?

Ahogy azt Móricka elképzeli - intenek a hozzáértők. A tapétázást macerásabb előkészíteni, sokkal simábbra kell glettelni és a sarkok, keretek környékének lefedése sokáig emlegethetővé, a tervezettnél messze hosszabb időt igénylő szenvedéssé teszik a tapétázást. Viszont szebb és más előnyei is vannak.