Furdancs

A legtöbb újság- vagy blogolvasó talán nem is hallott még arról, hogy immár évek óta létezik egy verseny, pontosabban bajnokság nálunk is, amelyen a megújuló energiaforrásokat hasznosító önkormányzatok vesznek részt. Azt már mi is körbejártuk többször, hogy a mindenféle megújuló energiaforrások ideális és optimális mértékben a kistérségek, adott esetben egy-egy önkormányzat számára jelenthetnek alternatívát a hagyományos energiahordozókkal szemben. Ekkora méretben viszonylag jól tervezhetőek a határfeltételek, megfelelően összehangolható a fogyasztás a rendelkezésre álló kapacitásokkal, és a szállítás/elosztás sem jelent indokolatlan többletköltségeket. A rendszer sokszor helyi munkaerővel és helybéli vállalkozásokkal létrehozható, és az üzemeltetése is helyben teremt munkalehetőségeket.

Mint az köztudott, vagy legalábbis a zsigereinkben érezzük, a konyha az egyik legfontosabb közösségi tér az életünkben. Ott születnek fontos döntések, egy italozástól megfáradt hajnalban ott történik a hűtő kifosztása és fakanállal is ott kergettek az asztal körül. Nem mellesleg létfenntartásunk főzés nevű tevékenysége is a konyhában zajlik. Ha vastag a pénztárca, akkor az ötlet hiányzik olykor, ha pedig vékony, akkor pedig nincs más választásunk, hogy életünk e meghatározó terét a magunk ízlése szerint formáljuk. Ötletek, trendenk, és csodálkoznivaló konyhai ügyek ismét Budapesten!

Az áldozatra a félig átsült pizzák hívták fel a figyelmet. Látszatra minden rendben működött, szépen világított, meghitt melegséget és csodás illatokat árasztott a kombinált tűzhely elektromos sütője, ám a saját készítésű pizzák alja mégis nyers maradt. Egyéb ötlet híján átcsúsztattam őket egy teflonserpenyőbe és a gázrózsán, némi utókezelés által kerültek fogyasztható állapotba. A javítást ebéd utánra hagytam, mikor már kihűlt a sütő.

Az első döbbenetet a tűzhely sarokból való kihúzása után elém táruló látvány okozta. A brazíliai esőerdők még érintetlen mélyéhez hasonlatosan ez a tájék is kívül esett a takarítószerek által sűrűn bejárt területeken. A csempén a megannyi ételköltemény alkotóelemei, porcicák és némi pókháló elegyével, évgyűrűszerűen alkotott színes márványszerű rajzolatokat. Mivel az erről készült képek kimerítenék a nyugalom megzavarására alkalmas képi elemek meghatározást, és a posztunk fő témája sem ez, ennek a bemutatásától inkább eltekintenék. Azért már ezen a ponton elhatároztam, hogy az esetlegesen kellő alkatrészbeszerzés után, hideg zsíroldóval (ezzel bánjuk gumikesztyűs kézzel) és némi ecetes tisztítószerrel fogok visszatérni a helyszínre.

Az elmúlt karácsony kapcsán bukkantunk egy szerszámkészletre, és ezzel együtt egy remek posztalapanyagra is. A nőknek ajánlott szerszámkészletekről egyszer már ejtettünk szót korábban. Akkoriban persze arra jutottunk, hogy a 'gyengébbiknek' aposztrofált nem általában messze nem gyengébb és ügyetlenebb a férfiembernél. Vannak persze olyan hölgyek, akik tényleg nem tudják hogyan is kell használni egy kombinált fogót, de hát ismerünk épp elég férfit is, aki ugyanígy bajban van, ha bármit a saját kezével kell megoldjon.

Egy talpas derékszög nélkülözhetetlen a műhelyben. Merőlegest állíthatunk és mérhetünk vele. A mérő- és ellenőrző eszközöket bemutató sorozatunkban az acélvonalzó mellett ez a passzív, mégis hasznos mérce kerül sorra. Az írás végén a zavarba ejtő nevű "sugármérő készlet" kifejezés is tisztázódik.

Két felület egymáshoz való merőlegességének ellenőrzésére derékszöget használunk.
A derékszögek különböző nagyságban és kivitelben készülnek.

A fürdőkád régebben szabadon állt a lábain és vezetékeihez, szerelvényeihez könnyen hozzá lehetett férni, ma már viszont fürdőkádakat beépítik. Problémát okozhat azonban a fotón is látható teljes lefedésnél, hogy csőtörés vagy szivárgás gyanúja esetén bontás nélkül nem szemrevételezhetjük a burkolat mögötti részt.

Erich H. Heimann "Hidegburkolás lépésről-lépésre" című könyvében találtuk meg a közbenső megoldást, mikor a kosz nem megy be, a lények nem jönnek ki, a kád borítása tetszetős és mégis ellenőrizhetjük a szivárgást. A szerelőnyílás burkolásának gyakorlata következik.

Aki próbálkozott már az utólagos és házilagos hőszigeteléssel, ismerheti a problémát, hogy bizony sok olyan eset adódhatik, amikor a táblás, vagy paplanos szigetelőanyagok nem igazán jól használhatóak. Akár egy padláson kellene szigetelnünk valami rosszul hozzáférhető ficakot, vagy egy utólagosan beépített faszerkezet körül kell hőszigetelést megoldanunk, vagy épp a fűtés össze-vissza kanyargó csöveit szeretnénk körbe szigetelni a kazánházban a fal mentén, ezekhez a hagyományos szigetelő táblák csak nehezen alakíthatóak.

Mindenkinek van bojleres története, olvassák el az enyémet is. A vízmelegítő fontos kultúrtörténeti választóvonal a városi ember életében. Lehetünk intelligens jegyeket mutató, gerinces főemlősök, azonban egy hónappal a meleg víz megszűnése után felüti fejét a lapostetű, bubópestis és kannibalizmus. Kivéve, ha van lavórunk.

Tehát vasárnap este van és hallga! Erős pattogó zaj hallatszik a bojler belsejéből. Nem hőtágulásos zörej, de azért leellenőrzöm a biztonsági szelepet. Egy gőzrobbanás komoly mértékben átrendezi lakásunkat, lássunk erről egy kisfilmet.

Abban talán egyetért velünk az olvasóink jó része, hogy egy barkácsblog akkor az igazi, ha mindenféle konkrét javítást és alkotást mutat be. Igen ám, de miről is írjunk az év "legfeleslegesebb" hónapjában, februárban? Az udvar és az egész világ csupa hidegség, fagyás, sőt, most még havas is. A műhelyben is hideg van, és bár tudjuk, hogy a házon és a ház körül rengeteg javítani való volna, de ezek most már igazán kibírnak még egy hónapot, a verőfényes és madárcsicsergős tavaszig. (Persze lehet, hogy akkorra már fél méter hó lesz, de ezzel majd akkor törődünk.)

Visszatérünk egy pillanata az általános iskolából ismert (és szeretett...) geometria tantárgyhoz. Szögekről és azok méréséről szól mai írásunk.

A szög magasságát a szögszárak egymáshoz való viszonya határozza meg. A szögértéket fokokban (°) adjuk meg. 1° a teljes kör 360-ad része. A negyedkor 90°, a félkör 180°, a háromnegyedkor 270°, a teljes kör 360°. 1° = 60' (perc), 1' = 60" (másodperc), 1° = 3600".